Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-2. szám

20

ВЕКЕ TIBOR

rajzolatú, tehát a prothezis polirozatlan felszínének nem megfelelő, nyálkahártyaszakaszt terhel.

4. Az egyenlőtlen süllyedés miatt a prothezis végére hat a legnagyobb rágóerő. Merev elhorgonyzás esetén ez a nyomás állandó, ezáltal a nyálkahártya és az alatta fekvő fogmedernyúlvány hátsó szakasza fokozottabban sorvad.

5. Az előbb eúilített ferdesíkok ilyenkor ékhatást gyakorolnak és eltörhetik a prothézist.

I la a fogak 4-től 4-ig megtartottak, a két kapocs közötti távolság kb. 4 cm. A prothezis szabadon süllyedő részétől kb. 1 cm távolságra van a szemfog,

ennek gingivalis harmadán lévő ferde sík akadályozhatja az egyenletes süllyedést. Féloldalas rágáskor ez az 1 cm az erőkar, a teherkar pedig, amelyik másik oldalra hat, 3 cm. így ha az erőkar oldalán У2 mm-es a süllyedés, ! a teherkar oldalán 1,5 mm-es emelési tendencia jut a kapocstartó fogra (2. ábra L). Ha ilyen esetben fémlemezzel kerültük ki ezeket a ferde síkokat s csak a két 4-esre tettünk kapcsot, nyugalmi helyzetben a felső prothezis distális része (kétlábú székként) lebillent, alsónál pedig a harapáskor a lingualivre ható nyomás

M.

2. ábra. I. N orrnál prothezis féloldali süllyedésénél a szemfog ferdesíkja — mely az egyenletes süllyedést akadályozza — emelővé alakítja a prothézist. Ez esetben az erőkar 1 mm-es esetleges süllyedése a teherkaron 3 mm-t emelne, ha a süllyedés a prothezisen lévő 5-ösnél történne. II. Osztott prothézisnél ez a féloldali süllyedés a patrix drótot dönti 0,125 mm-rel

3. ábra. A kapocsvázon lévő mátrix csövecske külső kiképzése

folytán a prothezis disztális része emelődött fel. Ha ennek megelőzésére a szemfogra „billenésgátlót“ alkalmazunk, nyugalmi helyzetben ez a panasz megszűnik ugyan, de rágás közben ez a „billenésgátló“ bizonyul a billenés okozójának. így tehát bizonyos kedvezőtlen esetekben a szokásos kapcsokkal és billenésgátlókkal a prothezis megszokásának nehézségeit csökkentjük