Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
6 SUGÁR LÁSZLÓ DR. vagy az ütköző csücsköt csiszoljuk le, vagy az ellenes fog barázdáját mélyítjük és ezáltal szüntetjük meg a korai érintkezést. (2. ábra). Annak eldöntésére, hogy a csücsköt kell-e csiszolni, vagy a barázdát mélyíteni, megvizsgáljuk az ütköző pontok viselkedését az állkapocs oldalmozgásakor is. A záróharapást és az oldalharapást egyaránt figyelembevéve, három eset lehetséges: a) Ha centrálocclusióban és oldalharapásban egyaránt az egyik csücskön korai érintkezést, ütközést találunk, ebből a csücsökből kell csiszolni. (3/a ábra). 3/a, b, c. ábra. A záróharapásban korábban érintkező fog oldalharapásban is előbb érintkezik (2/a. ábra), oldalharapásban kiegyensúlyozottan (egyszerre a többivel) érintkezik (2/b. ábra), oldalharapásban nem érintkezik (2/c. ábra) b) Ha centrálocclusióban egy fog hamarabb érintkezik, de oldalharapáskor kiegyensúlyozott érintkezés van (tehát egyszerre érintkeznek a szomszédos fogak csücskei), az ellenes barázdát mélyítjük, különben az oldalmozgásban szüntetnénk meg az érintkezést. (3/b ábra). c) Ha a centrálocclusióban egy fog hamarabb érintkezik és oldalharapásban nem érintkezik az ellenes foggal, szintén a barázdát kell mélyíteni mert ha a csücsökből csiszolnánk, oldalmozgás esetén még nagyobb hézag támadna a fogak között. (3/c ábra). Ügyelnünk kell arra, hogy a záróharapás javításakor nem szabad a fogakat az érintkezésből teljesen kiiktatni, sem harapás-süllyedést előidézni. Becsiszolás előreharapásban és előremozgáskor Az előreharapásban történő becsiszolás célja, hogy ebben a helyzetben minél több alsó és felső frontfog érintkezését hozzuk létre. Előreharapáskor rendszerint csak 1—-2 fog érintkezik — különösen mélyharapás