Fogorvosi szemle, 1957 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-2. szám
50516 1957. január—február hó 1. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr. SZERKESZTETTÉK: 1908-1934 К01МККЛ1 ZOLT.4.\ dr., 1934-1931 Prof. MOKELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Budapesti Fogászati Klinika (igazgató: Balogh Károly dr. az orvostudományok doktora) közleménye A traumas occlusio és kezelése becsiszolással Irta : SUGÁR LÁSZLÓ dr. A fogágy pusztulásával, a fogak meglazulásával járó fogágybetegség, a parodontopatbia nem egységes kórkép, hanem több jellemző klinikai alakját különböztetjük meg. Gottlieb1, Häupl és Lang2, Weski3; az újabb időben Harndti, Mathis5, Miller6 két vagy három, Orbán1 pedig öt kórformáját írják le. A fogágybetegség klinikai képének ismertetésekor8 három jellegzetes alakját különböztettem meg, ezek: a parodontitis, a parodontosis és az atrophia. Akkor e kórképek elkülönítését, lefolyását, jellemző tüneteit részletesen leírtam. A szerzők általában megegyeznek abban a tekintetben is, hogy a betegség aetiológiája sem egységes, a fogágy betegségek különböző alakjai nem vezethetők vissza egyetlen okra. Nem ismerünk egyetlen olyan tényezőt, mely minden esetben, vagy legalább az esetek nagy részében kimutatható lenne. A fogágybetegséget több ok által kiváltott, ún. multieausalis betegségnek tartjuk. A betegség kifejlődésének vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a fogágyban állandó csontképzés és csontlebontás folyik. A működés folyamán elhasználódó csontot a szervezet új csonttal pótolja. Míg a regeneráció egyensúlyban van és kompenzálja a lebontást, a fogágy ép marad; ha a csontfelszívódás kerül túlsúlyba, bekövetkezik a fogágy pusztulása. A fogágy állapotát, tehát a csontképzés és felszívódás fokát, három körülmény határozza meg: 1. A fogágyban lévő helyi viszonyok, 2. a fogazat működése, 3. a szervezet általános állapota. Ezek figyelembevételével a fogágybetegség kifejlődésében szereplő kórokat is célszerűen három csoportra oszthatjuk: 1. helyi irritatív, gyulladást okozó ártalmak, 2. a fogazat fokozott, vagy hibás működése, 3. általános szervezeti rendszerbetegségek. ínygyulladást okozó helyi ártalmak közé tartoznak pl. a fogkő, dohányzás, foglalkozási ártalmak (porbelégzés), fertőzések, hibás fogorvosi munkák (túlérő tömés, korona). Ezekben az esetekben elhúzódó ínygyulladás idézi elő a csont felszívódását. Ugyancsak fokozott csontpusztulást okoz a fogazat fokozott, vagy hibás működése folytán kialakuló túlterheléses állapot: a traumás occlusio.
