Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)
1956-03-01 / 3. szám
82 PALÖC GÉZA DR. A János kórház jogászati osztályának közleménye (Igazgató-főorvos : Rochlitz Károly dr.) Kárieszes és kárieszmentes egyének stimulált és stimulálatlan nyála savközömbösítőképességének eltérése Irta: PALÓC GÉZA dr. A nyál savközömbösítőképességének szerepével kárieszképződés szempontjából a múltban már számosán foglalkoztak. (Röse 1905, Marshall 1915, Hűbbel, Fosdick, Benedikt és Kanthak, Karshan stb.) Egybehangzóan megállapították, hogy a kárieszmentes egyének nyálának nagyobb a közömbösítőképessége. Dreizen, Reed stb. megállapították, hogy a stimulált nyál közömbösítőképessége nagyobb, mint a stimulálatlané. Ezt mások is megerősítették. A rendelkezésemre álló irodalomban nem találtam adatot arra nézve, hogy a nyálnak ezen a stimulálás következtében fellépő — funkcionális megváltozása, egyformán bekövetkezik-e úgy a kárieszes, mint a kárieszmentes1 egyéneknél. Karshan, valamint Eggers-Lura adatai szerint stimulált nyál esetén nagyobb az eltérés a kárieszes és kárieszmentes csoportok között, mint a stimulálatlan csoportoknál. Minthogy azonban adataik nem ugyanazon egyének egyidőben — azaz azonos napon, azonos órában — levett stimulált, illetve stimulálatlan nyálainak vizsgálatát tartalmazzák, fent említett eltérés a véletlen következménye is lehet, és fenti szerzők ezen eltérésre nem is fordítanak figyelmet. Indokoltnak látszott tehát ezen kérdés tisztázására megfelelő vizsgálatokat végezni. Eddigi eredményeim azonos egyének ugyanazon napon egy órán belül levett stimulálatlan és stimulált kevert nyálainak vizsgálata alapján azt mutatják, hogy kárieszes egyéneknél a nyálnak a stimulálás következtében fellépő funkcionális megváltozása — savközömbösítőképességének megnövekedése — lényegesen kisebb mértékben következik be, sőt néha teljesen el is marad. Ezen vizsgálatok is azt mutatják, hogy a központi idegrendszernek a kárieszképződésben fontos szerepe lehet, és hogy ezt a szerepét a nyál funk cionális változásain keresztül tölti be elsősorban. Budapest. VII. Doh u. 5. A IV. kér. Tanács Szakorvosi Rendelőintézet (igazgató : Dr. Palócz Gyula) I. sz. fogpótlási osztályának (főorvos : Dr. Kain Hermann) közleménye Fémkorwnák eltávolítása írta : P В A GE It FRIGYES vizsg. fogász A koronák és hidak eltávolítása sok esetben okoz gondot a fogorvosnak. Nehezebb ez a feladat a rozsdamentes fémek elterjedése óta, mert nemes fémből készült hidak és koronák eltávolítása az ismert módok bármelyikével is gyorsan és fájdalommentesen volt elvégezhető. A Radó- vagy Herbst-féle fogó, fisszurafúró, szerelt kő, szeparáló korong, koronafelvágó körfűrész is jól használható volt. Az erősen domború koronák széleinek széthajlítása sem volt nehéz.
