Fogorvosi szemle, 1956 (49. évfolyam, 1-10. szám)

1956-04-01 / 4. szám

VITÁLIS AMPUTÁCIÓ 107 és röntgenológiailag tünet­mentes volt. Csak a klinikai és röntgenkontrollból exact következtetést nem vonha­tunk le, mert ezek között a tünetmentes fogak között le­hetnek még szövettanilag rossz eredményt adók is. Ezért ahol lehetett, szövet­tani kontrollt is végeztünk. Az 54 klinikailag tünetmen­tes és röntgen-negatív fog közül 25-öt extraháltunk és szövettanilag feldolgoztunk. Ezek közül kettő rossz ered­ményt adott. Ezt az arányt átvíve a másik 29 paciensre, akik nem egyeztek bele az extractiokba, megállapítottuk, hogy a 64 indikált és jó prognózis reményében elvégzett amputációból 50, azaz 78% klinikailag, röntgenológiailag, és szövettanilag is eredményes volt. A fenti csoporton kívül 37 olyan amputált fogat is ellenőriztünk, ahol az amputációt csak a már előbb említett kontrolikísérletképpen végeztük el, ezzel is ellenőrizni akarván az indikáció felállításának biztonságát. Ezeknél már az anamnesis felvételekor előre jeleztük a rossz prognózist és rutin eljárás esetén meg sem kíséreltük volna az amputációt, a már felsorolt okoknál fogva. Ezek a várakozásnak megfelelően rossz eredményt adtak. Egybevetve a két csoportnál a kezelés előtt felállított klinikai diagnózist, az előre jelzett prognózist, a klinikai lefolyást és a kapott eredményeket, iga­zoltnak látjuk az indikációs terület helyes felállítását, határának a gyakorlat számára való eléggé éles megállapíthatóságát. Az asepsis be nem tartása esetén Münch a vitalamputatiot reménytelennek tartja és a legtöbb szerző, élükön Rebellel és Castagnolával az asepsist, a kofferdammot, az eljárás sine qua non­jának mondják. A pulpa­­amputáció szöveti gyógyu­lásánál természetesen nem restitutióról, hanem csak reparációról lehet szó, mi­közben úgy morphológiai­­lag, mint funkcionálisán az eredetivel nem teljesen azo­nos szövetelemek keletkez­­tíek, amelyek többé-kevésbé igyekeznek és tudják, az eredeti szövetféleségeket pó­tolni. Hasonló ez más kóros folyamatok gyógyulásához (pld. sebek kötőszövetes gyó­gyulása, a tüdő gócainak el­­meszesedése). Szövettanilag a sikerte­len esetek túlnyomó részé­ben gyulladásos beszűrődést, 3. ábra. 30 éves férfibeteg 7|-e. Klinikai dg. : pul­pitis partialis acuta serosa. Szövettani lelet 7 % hó­nappal az amputáció után : erős nagyítás a gyö­kércsatorna szájadékáról. A fallal összefüggő me­szes réteg, amely elmeszesedő pulpaszövetböl áll 2. ábra. Az 1. ábra gyökércsatorna szájadék-rész­­lete erősebb nagyításban

Next

/
Oldalképek
Tartalom