Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-02-01 / 2. szám

ACUT LEUKAEMIA 45 mat agranulocytosis, helyesebben panmyelopathia képében indult meg, a mesemchym eredetű paramyeloblastok burjánzása csak ezt a kezdeti szakot követte. Valószínű, hogy ha több eset kerülne korai észlelésre, az ilyen csont­­velfíelégtelenséggel kezdődő esetekkel is gyakrabban találkoznánk. Talán ha­sonló értelemben értékelhető még az is, hogy négy esetünkben a vérképben hiányzott a hiatus leukaemicus. Ezekben az esetekben a vérképben az éretlen myeloblastok és a teljesen érett segmentek között átmeneti sejtek — myelo­­cyta, jugend és stab alakok — voltak találhatók. Fenti megfigyeléseink, ha nem is tekinthetők döntő bizonyítéknak a tumoros eredet ellen, de felhívják a figyelmet, hogy az a. 1. pathogenesisében egyéb tényezők—érési faktor hiánya, primaer csontvelőelégtelenség — is szere­pelhetnek. A sejttípus és a klinikai kép egybevetése alapján megállapíthatjuk Wentz és Forlcner megfigyeléseivel egyetértésben (4, 5), hogy nagyfokú ínyduzzanat leginkább a monocytoid sejttípusú csoportban mutatkozott. Nagyfokú máj- és lépduzzanattal, valamint generalizált nyirokcsomó-megnagyobbodással járó két esetünk is ugyancsak a monocytoid sejttípusú csoportba tartozott (3., 14.sz. esetek). A monocytoid típusú a. 1. tehát nemcsak a cytológiai képben, hanem klinikai megjelenésében is a többi típustól bizonyos fokban eltérő sajá­tosságokat mutat. A fehérvérképben talált elváltozásokkal párhuzamosan rendszerint a vörösvérsejt- és thrombocytaképzés zavara is kimutatható. A secundaer anae­mia olyan súlyos is lehet, hogy ez áll a klinikai tünetek előterében. Eseteink között két ilyen fordult elő. A haematológiai diagnosztikának is megvannak a nehézségei. Több esetben fordult elő, hogy a beteg intézetünkön kívül végzett néhány napos olyan vér­képpel jelentkezett, amely a már nyilván fennálló leukaemiát nem állapította meg. Ennek oka vagy az volt, hogy megelégedtek csak a fehérvérsejtszám meghatározásával és qualitativ vérképet nem is készí­tettek, vagy pedig az alacsony fe­­hérvérsejtszám mellett a qualitativ vérképben a myeloblastokat nem ismerték fel. Ezért a klinikai tüne­tek alapján gyanús esetekben a leu­kaemia gyanúját a laboratóriummal előre kell közölni. Boncolásra került eseteinkben a szövettani vizsgálat a belső szer­vekben (máj, lép, vese, nyirokcso­mók, csontvelő) myeloblast jellegű sejtekből álló infiltratiót és kiter­jedt vérzéseket mutatott. Az erősen duzzzadt ínyből készült szövettani készít­ményeken a hámalatti kötőszövetben myeloid elemekből álló infiltratiót, szabálytalan magvú nagy polygonális sejteket és számos magoszlást találtunk. A klinikai lefolyás jellemzésére néhány eset adatait ismertetjük : 3. sz. eset: V. M., 24 éves férfi, felvétel előtt öt nappal jobboldali arcfájdalmak miatt j.a. 5. fogát extrahálták. Két nap múlva arca megdagadt, szájzár. Az extractios seb körül széteső, szürkés, necroticus lepedők. Ugvanekkor az íny a foghúzással szem­beniévé fogak mellett is kifekélyesedett és lepedékes. A frontfogak körül az íny­Acut myeloid leukaemia 23 éves férfi, a frontfogak mentén az íny tetemesen duzzadt, helyenként majdnem eléri a rágóélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom