Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS 29 A fogszabályozás céljából végzett fogeltávolítások indikációinak világos és szabatos megállapítása, ezen sokat vitatott kérdésben a kezdőt megfelelően tájékoztatja. A kezelés kapcsán a szöveti és egyéb elváltozások, elsősorban a csontképzés tárgyalását a nervizmus tanainak megvilágításában kapja az olvasó. A fogszabályozásban alkalmazott műtétek beosztása és ezeknek leírása sikerültnek mondható. Ezen fejezet képanyaga különösen szemléltető. A fogszabályozás történetével foglalkozó utolsó fejezetben, bár valószínűleg a rövidség miatt egyes készülékféleségek magyarázat nélkül vannak megemlítve, mégis e fejezet általánosságban elegendő felvilágosítást ad az orthodontia fejlődéséről. A könyv minden egyes fejezete, rövid, tömör, de egyben átfogó képet nyújt a fogszabályozás elméleti és gyakorlati kérdéseiről, továbbá a fogászatnak, ill. az orvostudománynak az orthodontiát érintő és azzal összefüggő részleteiről. Eidus Lili dr. Szabó Ödön: A vas- és acélipar gyakorlati mctallogral'iája. Nehézipari Könyves Folyóiratkiadó Vállalat. Budapest, Í854. 288 1., 444 ábra. A vasötvözetek makroszkópos és mikroszkópos szövetképét és annak vizsgálatát tárgyaló könyv mérnökök és technikusok számára készült. Értékes adatokat tartalmaz azonban a fogorvos, prot etikus és fogtechnikus számára, aki a fogpótlások jelentős részét rozsdamentes acélból készíti, kitűnő kézikönyv a fogászati metallografia problémái után érdeklődő szakembernek. Részletesen ismerteti a fémtani laboratórium felszerelését, és a fémfelületek előkészítését a vizsgálathoz. Amint az élő szövetek mikroszkópos vizsgálatát a vizsgálat anyagának és céljának megfelelő előkészítés előzi meg, úgy a fém felületét a metallográfus mcgcsiszolja, fényezi és maratja. A szöveti képet nemcsak a fém, illetve ötvözetféleség, annak hideg- vagy melegmegmunkálása, hőkezelése befolyásolja, hanem a csiszolás-fényezés módja, az alkalmazott maratószer és a maratás ideje is. A rozsdamentes acél marószerei : glycerines vagy alkoholos királyvíz, sósav-krómsav, sósavas ferrocyanid és az 6%-os sósav. A mikroszkópos vizsgálat a fémszemcsék nagyságának vizsgálatára is alkalmas- A mikrokeménysóg megállapítása is kapcsolatos a mikroskópos vizsgálattal. A könyv a korrózióálló acélokkal csak néhány oldalon át foglalkozik. Rámutat a krómnikkelacélok hőkezelésével kapcsolatos két leggyakoribb hibaforrásra, a karbid és szigmafázis kiválására. A krómkarbid kiválás az acél szívósságát csökkenti és kristályközi korrózióhoz vezet. A szigmafázis, FeOr képletű fémvegyület kiválása. Ez, az anyag elridegedését okozza. A kerbid kiválás 500—900 C° közötti izzításkor, a szigmafázis 000—900 C° közötti huzamos izzításkor következik be. A rozsdamentes acél fogászati feldolgozásakor ezen hibalehetőségek teljes kiküszöbölése igen nehéz, de a figyelem reá irányítása után nagymértékben csökkenthető. A fémtani ismeretek terjesztése és gyarapítása a fogpótlások minőségének javulását eredményezi. Huszár György dr. J. T. O’Rourke: Oral Physiology. (A száj élettana.) Sajtó alá rendezte: M. S.. Miner. Mosby kiadás, St. Louis, 1951. 333 old. Az élvezetes stílusban megírt könyv egyik nagy érdeme, hogy nemcsak fogorvosok vehetik hasznát (akik új vagy kevéssé ismeretes adatok és szempontok gazdag tárházát találják benne), hanem más szakmabeliek is, akik előtt meggyőzően bizonyítja a szájüreg fiziológiás működéseinek fon! osságát az egész szervezet egészsége szempontjából. Igaz, hogy inkább csak az „orális fiziológia“ egyes válogatott fejezeteivel foglalkozik, főleg a rágás és a nyál szerepével és jelentőségével. Néhány kiragadott példával illusztráljuk a könyv eredeti és érdekes voltát : A foghiány elterjedtségére jellemző, hogy a legtöbb civilizált ember 40 éves koráig fogainak több mint felét elveszti. 10 000 egyesült államokbeli férfi közül 26% összes felső fogait, 13% összes alsó fogait elvesztette ; a nőkön még rosszabb az arány 43, ill. 21%. A hiányzó fogakat bizonyos mértékig pótolni tudja a gyomor, amelynek erős izomzata a rosszul megrágott táplálékot is felaprózza és az emésztőnedvekkel összekeveri. Egyéb állatokban (pl. a kutyában, amely 42 foga ellenére sem rág) mindig a gyomor végzi ezt a funkciót. Viszont gastroektomizált kutya csak darált, puha táplálékon tartható életben. Olyan állatok, amelyek rágni tudnak (majom, patkány, ló, disznó stb.), gyomor nélkül is életben maradnak, de ha rágófogaikat eltávolítják, nekik is darált ételre van szükségük, hogy el ne pusztuljanak. Kutyában a gyomor — a fentieknek megfelelően — a béltraktusnak nem kevesebb mint 62,3%-a, míg pl. disznóban csupán 29, lóban pedig 8,5%-a ! Sok ember akkor is rág, amikor nem eszik ; ennek egvik célja a fogak tisztítása (banánrágás bennszülötteknél, rágógumi használata), másik —- idegesség levezetése kényszerrágómozgások munkaközben, rágógumi, ami ekvivalense a kézzel, lábbal
