Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
30 KÖNYVISMERTETÉS ■történő dobolásnak, dohányzásnak stb). Mérések szerint az ilyen rágómozgások közben Jü—15%-os vémyomáscsökkenés következhetek be. A túlságosan puha vagy pépesre rágott étel nem „ionizálja“, nem készteti erőteljes izommunkára a gyomrot, tehát a „fletcherezés“, amelyet valamikor sokan propagáltok, végeredményben ugyanolyan károkat csinál, mint a hiányos rágás. Nagyon érdekes a hiányos fogazat szerepének elemzése a nyelőcső- és gyomorrák keletkezésében; előbbire vezethető vissza az összes rákhalálozások 2,1, utóbbira 22—63%-a. (Nem hallgathatjuk el, hogy a nyelőcső-rákra vonatkozó számítások •egyike hibás !). A továbbiakban megtudjuk, hogy a nyelésnek csupán egyik célja a táplálék továbbjuttatása; a másik: a nasopharynxból és a gégéből származó, valamint a szájbaktériumok átadása a gyomornak, amely elpusztítja azokat. A gastrointestinális traktus elválasztó és motoros működésének befolyásolásával és szabályozásával kapcsolatban a könyv hiányosan ugyan, de helyenként nagyon találóan ismerteti Pavlov idevonatkozó tanításait és rámutat a pszihikai tényezők fontos szerepére. Pl. neurotikus vagy izgatott (pl. vizsga előtt álló) egyén gyomrában sokáig megmarad az étel, jól Ízesített bárium-massza sokkal gyorsabban hagyja el a gyomrot, mint a nem Ízesített vagy a csövön át a gyomorba juttatott anyag stb. < 'annon mondta,hogy „amiként van pszihikus szekréció, van pszihikus gyomortonus is.“ Érdekes a rágás hatásának elemzése az állcsontok, nevezetesen a fogmedernyúlványok fejlődésére. Azt lehet mondani, hogy egy állcsontgyüjtemény fogmedernyúlványai megmutatják, hogy miként rágott az illető. További fejezetek a normális rágás akadályaival és azoknak táplálkozásbeli következményeivel, a nyállal, az étrend fizikai tulajdonságaival és utóbbiaknak a fogak támasztószöveteinek egészségi állapotára gyakorolt hatásával és egyéb, a fogorvost s az általános orvost egyaránt érdeklő kérdésekkel foglalkoznak. dr. Kovács György SZAKCSOPORT HÍREI Kivonatos jegyzőkönyv n Fogorvos Szakcsoport Tudományos és Továbbképző Bizottságának 1954. október hó 29-én tartott üléséről. Móczár László dr. : az 1954. évi Fogorvos Nagygyűlésről számol be. A Nagygyűlés úgy az előadások nívóját, mint látogatottságukat tekintve az utolsó évek legsikerültebb rendezvényének mondható. Az ezévi Nagygyűlés kiértékelése kapcsán határoznunk kell a jövő évi Nagygyűlés programjáról és érvényesíteni kell az ezévben szerzett tapasztalatokat. Javasolja tehát, hogy maradjon a Nagygyűlés időpontja az október hónapban és egy hétig tartson, azonban a tudományos előadások csak délelőtti órákban legyenek. Két délelőtt folyamán két előre kitűzött referátum és az ehhez csatlakozó előadások kerüljenek sorra. Két délelőtt folyamán szabad témájú előadások tartassanak meg. A Nagygyűlés hetében hétfő és szombati nap délelőttjén és a hét minden ■délutánján legyenek a demonstrációk. A demonstrációk tárgyát a Bizottság előre határozza meg és a demonstrációk helye a Klinika, a Továbbképző intézet és a közkórházi osztályok legyenek. A Nagygyűlés tudományos anyagának lerögzítésóre gépsokszorosítást ajánl. A Fogorvosi Szemle mellékleteként minden előfizető díjtalanul kapja meg ezen füzeteket. Sztrilich Pál dr. : referál a Nagygyűlés kapcsán tartott demonstrációkról. Franki Zoltán dr. : a referálok témájuk irodalmának utolsó két évi anyagát is foglalják össze. Sugár László dr. : ajánlja, hogy a Szakcsoport az 1954. évi Nagygyűlés vendég-referenseinek írásban is köszönje meg előadásaikat. Oravecz Pál dr. : a jövőévi Nagygyűlés legnagyobb vonzóerejü előadásait három napra ajánlja összpontosítani, mert a vidéki orvos csak ennyi szabadságot kap. Balogh Károly dr. : nem helyesli az előadásoknak sokszorosított füzetekben való lerögzítését, mert ezáltal elvész a későbbi közlés lehetősége. - Felhívja a figyelmet a külföldi közlések nemrégen történt szabályozására, amely ■a kérdést jelentősen megkönnyítette. Ismerteti az ETT e tárgyú átiratát.
