Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-07-01 / 7. szám
220 KÖNYVISMERTETÉS — LAPSZEMLE KÖNYVISMERTETÉS Ratio Educationis Clinicae Stomatologicae Universitatis Scientiarum Medicinae Budapestinensis Eiusque Publicationes in Annis 1945—1955 című latinnyelvű kiadványban a Budapesti Stomatológiai Klinika ismerteti a magyar fogorvosképzés új rendszerét és az 1945—1955. évek között megjelentetett könyveinek, közleményeinek jegyzékét. A bibliográfia 15 tankönyvet, kézikönyvet. monográfiát. 283 hazai és külföldi szaklapban megjelent közleményt és 82 sokszorosított kiadványt, egyetemi jegyzetet sorol fel. A folyóiratokban megjelent közlemények jegyzéke a fogászat résztudományai szerint van csoportosítva, Akologia, Anaesthesiologia, Anatómia, Antropologia, Chemia, Physico-chemia. Biochemia. Chirurgia dento-alveolaris, Chirurgia maxillo-facialis. Conservatio dentalis, Diaetaetica, Educatio, Gerodontologia, Haematologia, Pharmacologia. Historia, Hygiene oralis- Stomatologia socialis, Investigatio cariei, Mikrobiologia, Bacteriologia, Mykologia. Morbi mucosae oris, Odontotechnologia, Orthodontia, Paedontologia, Paradontologia. Pathologia dento-oralis, Prothetica dentalis. Radiológia dentalis, Stomatologia forensis. Varia című fejezetekben. A közlemények nagy száma bizonyítéka annak a sokirányú munkának, amit a Budapesti Stomatológiai Klinika orvosai az elmúlt 10 év alatt végeztek, és annak is. hogy milyen hivatott vezetője Balogh professzor a klinika tudományos munkásságának. A cikkek, könyvek tartalmi sokrétűsége pedig mutatja, hogy mind az elvont elmélet, mind pedig a mindennapos gyakorlat két szélsősége közé eső területen volt a klinikának mondanivalója. A latinnyelvű kiadvány nagyon alkalmas arra, hogy a külföldi szakkörök előtt ismertesse fogorvosképzésünk új módját és a klinika tudományos munkásságát. De alkalmas arra is, hogy a késői utódok magyar fogászattörténeti kutatásaiban megbízható kútforrásul szolgáljon. Varga István dr. LAPSZEMLE M. RATSCHOW : Die Mundschleimhaut als Spiegel innerer Krankheiten. DZZ. 1954/12. Szerző szerint alig van olyan betegség, amely szájtüneteket ne okozna. A szájüregből sok méreg felszívódik (nikotin). Enteroreceptor ingerek indulnak ki belőle, amelyek az emésztő mirigyekre hatnak. Különböző fertőzések kapuja lehet. A ging. marginalis vegetatív labilitással, van összefüggésben. Az akut fertőző betegségek korai szájtüneteket okoznak, amelyeknek ismerete igen fontos az iskolafogászatban (morbilli). Jellegzetesnek tartja virusos influenzánál a lágyszájpadon végigfutó piros csíkot. Sokat foglalkozik a gyermekparalízis szájtüneteivel, melyeket Thiel írt le először. A kemény- és lágyszájpad határán háromszögalakú fehér foltok jelennek meg, már az incubatio alatt, ami rendkívül fontos a beteg elkülönítése és prophylaxis szempontjából. Fontos szerepe van a fogorvosnak az emésztőszervek megbetegedéseinél. A nyákhártya színe és a száj szaga jellegzetes az egyes megbetegedésekre. A máj betegsége ínyhártyavérzést okoz, az anyagcsere betegségei súlyos paradontium elváltozásokat. A vérkeringési szervek megbetegedéseit kapillármikroskopiával vizsgálják. Ismerteti az ereket befolyásoló szerek —- histamin, vasopressin, acetylcholin és adrenalin — hatását és a kapilláris áramlások jellegzetességeit. A nyálkahártya megbetegedései mögött meg kell látni az embert. Sugár Paula dr. STEFAN LOOS : Die Behandlung von Mundschleimhaut-Erkrankunqen. ÖZfSt. 1954/3. A szájnyhártya betegségeit 3 csoportba osztja 1. szimptomás megbetegedések. 2. genuin megbetegedések, 3. a kettő kombinációja. A therápia lokális és általános.
