Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-01 / 5. szám

136 BRAUN IRÉN DR. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájának (igazgató: Adler Péter dr. egyetemi tanár) közleménye Phosphatas-aktivitás vizsgálatok in vivo és in vitro írta: BRAUN IRÉN dr. A caries keletkezését kutató vizsgálatok között különös érdeklődés kísérte az utóbbi években a nyál phosphatas jelentőségére vonatkozó vizsgála­tokat. Eggers-Lura képviseli leginkább azt az irányt, amely a caries kelet­kezésében a nyál enzymjei közül a legnagyobb jelentőséget a phosphatásnak tulajdonítja. — 1949-ben megjelent monographiájában kimutatja azt is, bogy a nyál phosphatásnál sokkal nagyobb jelentősége van a fogszövet phosphatas tartalmának. Megállapította histokémiai módszerrel, hogy a phosphatas­­aktivitás a fogak metszési felületének azon pontjain a legintenzivebb, amelyek a caries praedilectiós helyeinek felelnek meg, vagyis a fissurákban és a retentiós pontokban. Ebből a vizsgálati leletből kiindulva állította fel theóriáját, melynek lényege a következő : a szájban lévő organikus anyagok elégetése éppen olyan anyagcserefolyamatok útján megy végbe, mint bárhol máshol a szervezetben. A szájban lévő organikus savak, fehérjebomlástermékek phos­­phorylálódás után égnének el. Ezt a phosphorylálást oly módon végzi a fog­­szövet-phosphatas, hogy a zománcban anorganikus kötésben lévő phosphátot felszabadítja a jelenlévő organikus anyagok phosphorylálására. Elveti Miller chemicoparasitaer elméletét, mert szerinte az organikus savak és egyéb bomlás­­termékek nem közvetlen okai a cariesnek, hanem ezek elégetése céljából sza­badul fel phosphat a zománcból. Ez lényegileg a zománc felszínének aktív functiója. I. Táblázat II. Táblázat Depurálatlan fogfelszín enzymakti- q ^ crrp nyál phosphatas-aktivitása (acetát puffer vitása in vivo (acetat puffer pH 5,9) / p[[ f^gj Esetek száma 30' pere alatt elbontott substrátum phenolban kifejezve Sorszám cm1 nyál 30' alatt elbontott substrátum phe­nolban kifejezve King-Armst­rong egység 2 15—20 1 0,4 32,0 8,0 4 21—25 0 2 0,4 28,0 7,0 2 26—30 3 0,4 43,0 10,7 2 31—35 4 0,4 33,0 8,2 3 36—40 5 0,4 18,0 4,5 3 41—45 6 0,4 27,0 6,8 2 46—50 7 0,4 39,0 9,8 — 51—55 8 0,4 49,0 12,2 1 56—60 1 >60 Vizsgálataink első részében azt kerestük, kimutatható-e a fog felületének ez az enzymaktivitása in vivo. A következő vizsgálatokat végeztük depurálat­lan és depurált alsó kisőrlőkön : A fog nyakára gumiballont rögzítettünk és ebbe helyeztünk el substrátumként dinatriumphenylphosphatot. Ezután a ballont bezártuk, 30 perc múlva meghatároztuk a substrátumból felszabadított phenol mennyiségét Folin-reagenssel. Az eredményeket az első táblázat mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom