Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-01 / 5. szám
PHOSPHAT AS-AKTIVITÁS 137 Megvizsgáltuk ugyanezen betegek nyálának phosphatas-aktivitását és a második táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk. A következő vizsgálatokban depuráltuk a fogakat és megismételtük a ballonkísérletet. Az eredményeket a III. táblázat foglalja össze. A depurálatlan fogfelszín lényegesen nagyobb phosphatas-aktivitást mutat mint a nyál. Ez egymagában kizárja, hogy a fog aktivitása a felszínére tapadó nyálból származik. Eszerint tehát Eggers-Lura felfogása helyes lehet : a fog felszínén a phosphatas-aktivitás nagyobb, mint a reá tapadó nyál menynyiségének megfelelne, ami a fogfelszín aktivitását igazolná. Annak eldöntésére, hogy ebben a fokozott aktivitásban mennyi a nyál szerepe és mennyi a fogfelszíné, hivatott lenne a III. táblázat, amelynek adatai depurált fogakra vonatkoznak. A különbség a III. és az I. táblázat eredményei között ugyan eléggé nagy, de a kis létszám miatt nem ítélhető meg belőle a különbség oka. Nehéz a megítélés azért is, mert a depurálás sem lehet egészen tökéletes. III. Táblázat IV. Táblázat Depurált fogfelszln enzymaktivitása in vivo (acetat puffer pH 5,9) Esetek száma 30' alatt elbontott substrátum phenolban kifejezve 5 16—20 2 21—26 1 26—30 Dentvnpor enzymaktivitása (acetat puffer pH 5,9) Sorszám Elbontott substrátum phenolban kifejezve dentin 200 mg nyál 0,4 cm3 nyál . dentin 0,4 cm3 ' 200 mg 1 21,0 12,0 33,0 2 21,0 19,0 38,0 3 21,0 9,0 34,0 4 23,0 16,0 37,0 5 13,0 18,0 28,0 6 0,0 18,0 18,0 7 1110 10,0 24,0 Miután a zománc vitalitása erősen vitatott kérdés, tisztázni kellett az általunk észlelt fokozott enzymaktivitásnak a mechanizmusát. Ebből a célból el kellett dönteni azt, hogy a fogfelszín tudja-e fokozni a nyál phosphatasaktivitását, vagy fordítva : nyál jelenlétében fokozódik-e a fogszövet phosphatas-aktivitása. Ennek eldöntésére megvizsgáltuk in vitro 1. a zománcnak, 2. a dentinnek phosphatas-aktivitását és 3. a nyál befolyását ezekre. Az irodalmi adatok szerint a zománc phosphatas-aktivitása 5,9 pH mellett 0—2,5 King-Armstrong egység. A savanyú phosphatas vizsgálatát azért választottuk, mert az Eggers-Lura által feltételezett phosphorylálás ezen pH mellett a legoptimálisahb. Megállapítottuk, hogy 1. ép zománcfelszínnek in vitro phosphatas-aktivitása nem mutatható ki 5,9 pH mellett ; 2. porított zománc és nyál keverékében a nyál phosphatas-aktivitása in vitro nem emelkedik. Dentinnel a vizsgálatokat a következőképpen végeztük. A substrátumot és a puffért tartalmazó oldatba kb. 1—1,5 mm vastag fogszeleteket helyeztünk, melyek pulpát nem tartalmaztak. Ennek hatására jelentékeny bontóképességet sikerült kimutatni, de az aktivitás quantitativ viszonyaira következtetni nem