Fogorvosi szemle, 1955 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

14

SZONDY ISTVÁN DR. ÉS VAJDA LÁSZLÓ DR.

után, kopás folytán megrövidültek. A gyorsankötő akrilátok polimerizációs foka így technológiai értéke — a hőpolimerizációs anyagokénál alacsonyabb, ezért még nagyobb fokú kopással számolhatunk. Kollár közli, hogy a gyárak az akrilátok keménységét bizonyos nemes anyagok hozzáadásával fokozni tudják. Intézetünkben Szondy nagy keménységű, alacsony hőkiterjedéssel bíró, áttetsző és kémiailag közömbös anyagok iszapolással előállított finom porál keverte az akrilát tömőanyaghoz.

Megnevezés

Kocka

Lemez

1 kcm súlya g-ban

1 kcm-es kockát megrepcsztő súly kg-okban (nyomószilárdság)

Kopás g %,

Stellon anvag...........................................

tisztán....................................................

1,22

810

0,14

100%

Spofacryl anyag ..................................

tisztán.....................................................

1.11

530

0.25

178%

Spofacryl anyag ....................................

Vt rész Vita Wurzel u. Glasur M. .

1,16

553

0,22

1 570 10. ,0

Spofacryl anvag ....................................

% rész szilikát ..................................

! ,24

378

0,29

207%

Spofacryl anyag ....................................

V4 rész üveg .......................................

1,23

477

0,28

200%

Spofacryl anyag ....................................

1) rész kvarc ....................................

1,24

591

0,24 171 %

A Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén végzett technológiai vizsgálatok eredménye kimutatta, hogy számos anyag közül a 980 fokon olvadó Vita Wurzel und Glasur Massa és a kvarcpor olyan anyagok, melyek kel az akrilátoknak főleg a keménységi fokát sikerül emelni. Rugalmas anyagokon —- mint az akrilát — Brinell-géppel végzett keménységmérés adatai csak abban az esetben lesznek valódiak, ha a golyó benyomódásának mélységét, az anyagra ható nyomás felfüggesztése nélkül mérjük meg (Houwink r Grundriss der Technologie. 1952). Az általunk használt géppel a mérést csak a nyomás felfüggesztése után végezhettük el, ezért a kapott eredményt kizárólag az eredeti anyaggal való összehasonlítás céljából értékeltük s nem is közöljük. Ellenőrző méréseink alapján megállapítottuk, hogy a szakirodalomban közölt Brinell-értékek ugyanúgy helytelen módon végzett mérések adatai.

A fenti két anyaggal a nyomószilárdság emelkedett és a kopás mértéke kissé csökkent. Az anyag megkeményedésének gyorsasága és transzparenciája lényegesen nem változott meg. A festékfelvevőképesség az idegen anyag mennyiségének arányában megnőtt. (A kevert anyag hőkiterjedését és zsugorodását nem mértük meg, de feltételezhető, hogy ezek, az eredeti anyaghoz viszonyítva előnyösen lecsökkentek.) Kívánatos lenne, ha hasonló kísérleti'! korund-, illetve gyémántporral is végeznének. A kopást 27 X 27 mm-es akrilátlemezek felhasználásával oly módon mértük meg, hogy azokat a gép 1 kg terhelés mellett, egyenletes sebességgel forgó, finom szemcséjű karbo-