Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-01 / 3. szám
80 BÉKY JÓZSEF DR. minősítése (berni index) a szuvasodások lokalizációjának gyakorisága szerint Minthogy az őrlőfogak egyenként 5, a frontfogak 4 felszínnel emelkednek a szájüregbe, a teljes fogazat 148 felszínnel van képvselve. E felszínek közül az index 66-ot 1-gyel, 46-ot 2-vel, 30-at 3-mal, 6-ot 4-gyel minősít (Tscháppät), így a felszínek pontszámainak összege 272. Л felszínek minősítésének jogosultsága erősen vitatható. Egy ilyen megkülönböztetés, csak azért, mert az előfordulás helye ritkább, a kvantitatív felmérés szempontjából hamis eredményt ad. Adler és munkatársai elvetendőnek tartják. így végül is azt mondhatjuk, hogy a megbetegedés kiterjedésének felmérésére gyakorlatilag két módszer elfogadott : egy durvább, vagyis a beteg fogak és egy finomabb, a beteg felszínek számolása (minősítés nélkül). A gyakorlati követelmények többségében az első is kielégítő eredményeket szolgáltat. A „beteg fogak“ fogalmában azonban — legalább is a maradó fogazatban — a szuvas, hiányzó és tömött fogak összességét értjük. így alakult ki a fogalomnak angolszász megjelölése : Í)MF (latin rövidítése CER, magyarul SzET), a tejfogakra a hiányzók mellőzésével : df (cr, ill. szt). A beteg fogak számbavételével tehát egyelőre kaptunk egy nyers számot s most lássuk, ebből milyen módon formulázhatunk indexet. Mert hiszen a cél az, hogy egységes formulák alapján csoportok között összehasonlításokat tehessünk. A kapott nyers számhoz természetesen valami közös viszonyítási alapot kell keresni, amire kétféle lehetőség kínálkozik. 1. A beteg fogak számát (DMF) a vizsgált személyek számához viszonyítjuk, mégpedig célszerűen kerek átlag számhoz (pl. 1 vagy 100 főre). (Természetesen az eredmény értékeléséhez minden indexnél azt is tudnunk kell, hogy hám' személy vizsgálatából adódott.) Ezt nevezzük DMF indexnek. 2. Fogakat számszerint fogakhoz viszonyítunk. A fogak megbetegedése következtében ugyanis három csoportszámot regisztrálhatunk : 1. a beteg fogak, 2. az egészséges fogak, 3. az összes fogak száma. E három csoportból kettő-kettő hatféle variációban hozható viszonyba. Az ezen alapuló indexszámítás tehát elvileg hatféle formulával fejezhető ki, miként ezt táblázatunk mutatja. E második pont alapján alkotott indexek (Morelli, Entin, zürichi) korábbi keletűek, amikor a DMF fogalma még nem alakult ki. Fentebb már részleteztük, hogy a beteg fogak körét szűkebben szabták meg, ennek folytán természetesen az összes fogak alatt is csak a jelenlévő fogakat értették. Ha azonban a beteg fogak körére nézve megállapodtunk a DMF fogalmában, akkor nyilvánvaló, hogy az összes fogak száma alatt is a vizsgált egyén korának megfelelőbe már áttört teljes fogstátust kell érteni. Ezen korrekció figyelembevétele mellett táblázatunk I. indexe a Zürichive 1 (ill. felületre vonatkoztatva a berni-yel), II. az Entin-, VI. a il/or e//«' - i n d e X - s z e 1 azonosítIndex Legjobb Legroszszabb Függvény 0°—90° kórkép 1. Beteg fog 0 1 sin Ossz. fog II. Egészség, fog 1 0 cosin Ossz. fog III. Beteg fog 0 OO tg egésze, fog IV. Egésze, fog СЮ 0 cotg beteg fog V. Össz. fog 1 СЮ sec egészs. fog VI. Össz. fog СЮ 1 cosec beteg fog
