Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1954-02-01 / 2. szám

A „GÖCINFEKCIÓ“ ÉS A „DENTALIS GÓC'

39

és így betegségeket okozhatnak. Ehhez a pathomechanismushoz specifikus baktérium nem kell.

Az elváltozásokhoz hosszú idő szükséges. Azok egy része irreperabilis és azon már semmiféle gócszanálás nem segít. Allergiás jelenségeknek az érpathologiában való szerepére a belgyógyász szemszögéből mutatok rá akkor, amikor olyan rejtélyes kórképet, mint a periarteritis nodosánál is felismerjük az allergiás eredetet (esetleg bacterialis allergiás eredetet), mely ellen sikerrel küzdeni is lehet. Nem tartom kizártnak, bár erre sok bizonyíték egyenlőre nincsen, hogy a coronariák megbetegedését foggócok is okozhatják. A latentia ideje évtizedekre is terjedhet, ami a felismerést nehézzé teszi.

Én a gócinfectio kérdésével, mint belorvos a rheumás láz és glomerulonephritis kapcsán foglalkoztam és gondolatköröm teljesen bacteriális irányban, a régi tradicionális irányban mozgott. Most, midőn megtisztelő felszólítás révén e kérdéssel újra foglalkozhattam fogorvosi tapasztalatok megismerésének alapján, kiszélesedett látóköröm. Az elutasító álláspont helyett a gócinfectio tanát, abban a módosításban, hogy itt nemcsak infectióról van szó, hanem egyéb kórmechanismusokról is, nagyjelentőségűnek tartom mind a prophylaxis, mind a gyógyítás szempontjából.

A Fogorvosi Továbbképző Intézet (ig. dr. Kende János) és az István kórház Szájsebészeti osztály (vezető dr. Varga István) közleménye, Budapest.

Műtéti eljárás alsó teljes protézis rögzítettségének

biztosítására

írta: KEMÉXY IMRE dr. és VARGA ISTVÄK dr.

A teljes alsó protézis alaplemezének a határát — nagy általánosságban —vestibularisan a fiziológiás helyzetű fornix, orálisán a sulcus alveolo-lingualis képezi. Ez utóbbi határ az oldalsó fogaknak megfelelő helyen, a linea mylohyoidea vonalának felel meg. Ez lapos állkapocsgerinc esetén — főleg a nagyőrlők területén — csontléccé (crista mylohyoidea) alakul. Még a néhány mm. széles állcsontgerinc is — függetlenül az alakjától — kielégítő stabilitású teljes alsó protézis készítését teszi lehetővé, ha felszínét egész kiterjedésében alapjával feszesen összenőtt nyálkahártya borítja. A klinikai tapasztalat szerint azonban a legtöbb esetben az állkapocsgerinc oralis felszínét — főleg az oldalsó fogak területén — lapszerint fellazult nyálkahártya borítja, s ez funkcionális egységet képez a szájfenék elmozduló nyálkahártyájával, valamint a szájfenéket alkotó m. mylohyoideus működésével. Ez azt jelenti, hogy a nyelv elmozdulásakor, a szájfenék helyzetváltozásakor a gerinc oralis felszínét borító nyálkahártya — amely a protézis fundamentumát képezi — mind nagyságban, mind irányban követi a szájfenék helyzetválto-1. ábra. E sematikus ábra az oldalsó gerincet borító, lapszerint jellazult és a szájfenék nyálkahártyája közti funkcionális összefüggést szemlélteti. A szaggatott vonal a lapszerint fellazult nyálkahártya helyzetváltozását tünteti fel a nyelv elmozdulásakor.