Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
1954. február hó (T% S ЯЙ*»TM' ti 4íZ.G<* " 2. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN tlr. SZERKESZTETTÉK: 1908-1934 К i* It >1 (MZ I Z 0 I/Г í N dr., 1934-I9S1 Prof. MVKELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK A „gócinfectió“ és a „dentalis góc“ fogalmi körének mégha tá rozásához* írta: FODOR IMRE dr. A kórképek mechanismusának tisztázásával hypothesisek változnak meg, ezek vagy megdőlnek, vagy az új megismerés megvilágításában megerősödnek, így vagyunk a gócinfectio tanával is. Az új megismerések hatása alatt mindig újabb és újabb fogalmazásban próbálták lényegét meghatározni. Billing úgy határozta meg a gócinfectiót, hogy az localisált infectio, melynek következtében a test különböző helyein kóros tünetek lépnek fel anélkül, hogy a véráramban baktériumokat lehetne kimutatni. Elmélete valamilyen keringő toxint tételez fel, amelyet azonban megfogni sohasem sikerült. Grumbach szerint gócinfectio alatt különböző betegségcsoportokat értünk, melyek mögött chronikus, klinikailag háttérben meghúzódó infectiós góc van. Ez a góc rövidebb vagy hosszabb időközökben baktériumokat, toxinokat, baktérium-allergeneket szór szét haematogén úton ; ez a szórás a szervezetben functionális zavarokhoz, vagy egyszeres vagy többszörös anatómiailag lefixált sérülésekhez vezethet, amelyeket különböző idős, de végeredményben hystiocitaer reactiók jellemeznek. A gócinfectiónak ezek a meghatározásai nézetem szerint elégtelenek. Igen tág értelmezésre adnak lehetőséget és így legjobbnak tartom, ha kitartunk a legegyszerűbb és legvilágosabb fogalmazás mellett anélkül, hogy a közbeeső mechanizmusra különösen tekintettel lennénk. Ezen meghatározás szerint a gócinfectio a test valamelyik részében lévő többnyire lappangó infectio, mely az idők folyamán ú. n. második betegséget okoz. Ebben a definícióban lekötjük magunkat — és ez a lényeg — valamely másodlagos klinikailag definiált kórkép mellé (polyarthrisis, carditis, glomerulonephritis, urticaria stb.). Ezzel a definícióval erősen beszűkítjük a gócinfectio fogalmát és Paesslernek 42 vagy még több betegséget, illetve tüneteket felsorló listájából kihagyhatjuk a tüneteknek beillő jelenségeket. A definíció szerint nem tekinthetjük gócinfectio következményének pl. azt a heveny kórképet, amikor heveny peritonsillitishez sepsis társul vagy pyaemiás áttéti gócok lépnek fel az izomzatban, vagy az ízületekben. Nem tekinthetjük gócinfectiónak azt a jelenséget sem, mikor periapicalis fogtályoghoz főfájás, subfebrilitás, izületi fájdalmak * Az 1952. évi Fogorvos Nagygyűlésen a főreferátumhoz tartott hozzászólás. Fogorvosi Szemle 1954. 2. 3