Fogorvosi szemle, 1954 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
1954. április hó 4. szám FOGORVOSI SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA ISTVÁN dr. SZERKESZTETTÉK: 1908-1934 KÖRMOCZI ZOLTÁN dr., 1924-1931 Prof. HORELLI GUSZTÁV EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a Szövetség-utcai kórház fogászati osztályáról Főorvos : Simon Béla dr. Fájdalomcsillapítás írta : S I M О X BÉLA ilr., az orvostudományok kandidátusa A fájdalmat kiválthatják endogén és exogén okok vagy a kettő együttesen. A különböző betegségek megváltoztathatják a szövetek, sőt néha az egész szervezet belső miliőjét és ilyenkor a fájdalom okát ebben kell keresnünk. Más esetben a szöveti változások következtében a szöveteknek a külső miliőhöz való viszonya változik meg úgy, hogy azok a külső miliőt alkotó tényezők egyébként fájdalmat nem okozó behatásaira fájdalommal reagálnak. Az oki terápia előbbi esetben fizikai úton vagy gyógyszeres befolyásolás révén igyekszik a belső miliőváltozást előidéző okot kiiktatni, ezzel egyben a betegséget meggyógyítani és annak összes kísérő tüneteit, így a fájdalmat is megszüntetni. Utóbbi esetben az általános és helyi gyógyszeres kezelésen kívül bizonyos védelmet igyekszik biztosítani a szöveteknek a külső miliő fájdalmat kiváltó tényezőivel szemben. Meg kell jegyezzük, hogy igen sok kiváló szerző szerint már egyedül a fájdalom kiiktatása — ha nem is elegendő a betegség gyógyítására, de — nagymértékben hozzájárul a gyógyuláshoz vagy legalábbis sietteti azt. Ezért tehát nemcsak emberbaráti szempontból, hanem a gyógyulási folyamat meggyorsítása érdekében is elsőrangú feladat a fájdalom megszüntetése vagy legalább is csökkentése. Viszont megfordítva is tapasztaljuk, hogy nemcsak a fizikai eljárások, hanem bizonyos kemoterapeutikumok is, mint pl, az antiflogisztikumok, antipirétikumok, amellyel tulajdonképpen a gyógyítás céljait kívánjuk szolgálni, egyben a fájdalmat is csökkentik. A kórosan megváltozott belső miliő normalizálását célzó fizikai eljárások között a legradikálisabbak azok a beavatkozások, amelyek a betegség okát vagy következményét műtéti úton kívánják megszűntetni. Ha műtét útján sikerül a betegség okát és következményeit radikálisan kiiktatni, úgy annak folyományaként nagy valószínűséggel számíthatunk a gyógyulásra és ezzel párhuzamosan a fájdalom megszűnésére. A gyógyulás és a fájdalom megszűnése azonban egyenes arányban áll a műtéti beavatkozást indikáló betegség súlyosságával és a műtéti beavatkozás nagyságával. így pl. fogbéllob miatt érzéstelenítésben végzett foghúzás után, ha csak roncsolt sebet nem ejtettünk, a betegség és a sebezés okozta fájdalom rendszerint még az érzéstelenség