Fogorvosi szemle, 1953 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-01 / 2. szám
A SPATIUM PTERYGOMANDIBULARE GYULLADÁSOS FOLYAMATAI 5,5 hypertrophia köti össze nyilván a gyökereket és teszi hasonlóvá azokhoz. De az Euler által közölt Rtg. képekhez is hasonlóak a Rtg. felvételeim, taláncsak a pulpakamra szűkebb. A prizmaalakú gyökerek fejlődését másként, mint a gyökerek utólagos összenövésének eredményét nehéz is elképzelnünk. Meg kell még említenünk, hogy de Jonge hasonló észlelését mint »dens in dente«-t írja le, azt hiszem nem teljesen indokoltan. Irodalom Bruszt P.: Dens in dente. Fogorvosi Szemle. 1950. — Euler H Die Anomalien, Fehlbildungen etc. Berlin. 1939. — Hattyasy I). : A zománchiány jelentősége a foggyökér fejlődésében. Fogorvosi Szemle. 1933 : 793. — Lenhossék M.: Az ember anatómiája. 1923. — Hillebrand Jenő : Az ember fogainak alaktanához. 1908. — de Jonge Cohen : Ein Beitrag zur Morphogenese des »dens in dente«. Öst.-Ung. Zeitschrift f. Stomat. 1918. H. 9. — Herbst—Apfelstädt : Atlas der Gebissanomalien. — Mühlreiter—de Jonge : Anatomie des menschlichen Gebisses. 1928. 83. old. — Orbán В.: Entwicklungsgeschichte und Histogenese. Misch. Fortsehr. 1929. KÜLFÖLDI CIKK A moszkvai orvosi stomatologiai intézet (igazgató G. N. Beleckij) szájsebészeti tanszékének (vezető : А. I. Jevdokimov prof.) közleménye. A spatium pterygomandibulare gyulladásos folyamatai* Irta : E. M. Morozova, az orvostudományok kandidátusa. Az állkapocs és az állkapocskörüli tájék gyulladásos folyamatai úgy gyakoriság, mint a lefolyás súlyossága tekintetében a stomatologiai klinikai gyakorlatban az első helyek egyikét töltik be. Ezek közül különös figyelmet érdemelnek a spatium pterygomandibulare-ban fellépő gennyes, gyulladásos folyamatok. P. I. DjaJconov még 1909-ben tájanatomiai és sebészeti mntéttani kézikönyvében leírta a spatium pterygomandibulare-t, a klinikusok hosszú időn át mégsem tulajdonítottak kellő jelentőséget e tájék gyulladásos folyamatainak és ezeket a garatkörüli térség gyulladásos folyamatai közé sorolták vagy peritonsillaris tályognak diagnosztizálták. Az állkapocs felhágó ága belső oldalához hozzáíekvő kötőszövetes résre utalásokat találhatunk A. I. Jevdokimov és N. S. Melik—Pasäjev »A szájüreg táj anatómiája, a szomszédos tájékok rövid áttekintésével« című könyvében, továbbá V. F. Vojno— Jaszent/eekij: »A gennyes sebészet körvonalai« című könyvében. A mi, hullákon végzett, vizsgálataink lehetővé teszik, hogy a spatium pterygomadibulare táj anatómiáját és a szomszédos tájakkal való összefüggést pontosan felvázoljuk. A spatium pterygomandibulare fa továbbiakban sp. ptm.) háromoldalú hasadék, melyet kötőszövet tölt ki. külső falát az állkapocs felhágó ágának belső oldala, felső falát a m. pterygoideus externus, belső falát a m. pterygoideus internus képezi. A térség elülső határát a m. buccinator alkotja az azt borító bőnyével és szájnyálkahártyával együtt. Alsó részén a sp. ptm. az állkapocs alatti háromszöggel és a nyelv-állkapocs közötti réssel közlekedik. A sp. ptm. kötőszövete a nyitott hátsó falon át az állkapocsmögötti árokkal közlekedik és a parapharyngealis térség elülső részének közvetlen közelében található. * A moszkvai Medgiz kiadásban megjelenő Sztornatologij a c. folyóirat 1952. évi 2. számából.
