Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-06-01 / 6. szám
166 A.-HRADECKY CLAUDIA DR. töréstől eltekintve fokozatosan és folyamatosan emelkedik. A görbe typusa lényegesen eltérőnek látszik az előző két görbéjétől; hogy ez az eltérő typus kevéssé jut érvényre az egyesített, 7687 tanulóra vonatkoztatott görbében, annak főoka a csoport kis létszámában keresendő (879 sárréti gyerek, szemben 3801 védő szintű vizet ivó és 3007 F-szegény vizet ivó, tehát összesen 6808 gyerekkel!). Vizsgálati adataink egyszeri adatfelvételek életkor szerinti felbontásából származnak, tehát nem egy bizonyos, adott létszámú populációs csoport tényleges cariesszaporulatát mutatják, hanem az említett települések iskolás lakosságán az 1949-ben és 50-ben felvett (sztatikus) leletek kor szerinti különbségeit. így magyarázható, Biharnagybajom Öcsöd Szeghalom Hajdúnánás Endrőd S.:ekszárd 2. ábra. Az első maradó nagyőrlő CER-index-görbéi néhány településen. hogy a görbékből az látszik, hogy egyik-másik idősebb életkorú csoportban alacsonyabb a CER első maradó nagyőrlők száma, mint az előző fiatalabb évfolyamban (pl. az összesített csoportban a 14., a fluoros vizet ivók csoportjában ugyancsak a 14., a F-szegény vizet ivók csoportjában a 11., a sárrétiek közül a 13. évesek adatai összehasonlítva az 1 évvel fiatalabbak indexeivel!). Ilyen csökkenés egyazon csoport ismételt vizsgálata során nem mutatkozhatik, mert hiszen a szuvasodás quoad restitutionem spontán gyógyulni nem tud. A fenti adatok értékelése során erre a körülményre tekintettel kell lennünk. Ezen ingadozások t. i. azt mutatják, hogy bizonyos évfolyamok életkörülményei a fogazat szempontjából kedvezőbbek, más évfolyamoké lényegesen kedvezőtlenebbek voltak mint a többié. Sajnos, az a kísérletünk, hogy az egyes települések kisebb számú vizsgáltra vonatkozó adataiban észlelhető ilyen ingadozásokat a gyerekek születésének időpontjára visszavezetve egységes képet nyerjünk, semmiféle értékelhető eredményt nem adott. A II. ábrán mutatjuk egyes települések adatait.
