Fogorvosi szemle, 1952 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1952-05-01 / 5. szám
A NYÁLMIRIGYEK ŰJ KÉPLETEI XE К RÖ NTGENDIAG NOSZTIК AJA 151 Az infiltrálóan növekedő vegyes daganat bizonyos szakaszokon elroncsolja a mirigy kivezetőcsöveit, ennek következtében ezeknek éles határai elmosódnak. A röntgenogrammon az érintett részeken a leírt elváltozások mellett a roncsolás nagyobbfokú nyomai is láthatók, a hiány határai deformálódnak, a kivezetőcsövek vakon végződnek, kontúrjaik egyenlőtlenek. Rosszindulatú újképletek helyén észlelhető telődési hiány nem a kivezető csövek és a lebenykék összenyomása folytán, hanem ezeknek roncsolása folytán jön létre. Ezekben az esetekben a mirigy megtartott részeiben a kivezetőcsövek szabályos lefutásúak, de elérve a telődési hiány szélét, hirtelen megszakadnak. A rosszindulatú újképlethez hozzáfekvő mirigyrészekben a kivezetőcsövek kontúrjai elmosódottak. Mivel a rosszindulató daganatnak nincs tokja és ezenfelül el is roncsolja a mirigyszövetet, a kontrasztanyag az elroncsolt kivezetőcsöveken át a telődési hiány területére jut és szabálytalan vonalú halvány árnyék képében, főkép annak szélére vetül. A rosszindulatú daganatok leírt képét gyakran csontok roncsolásának képe egészíti ki. 2. ábra. Röntgenképvázlat: A fültómirigy hátsó, alsó pólusa területén telődési hiány van. A daganattal szomszédos területen a kivezetőcsövek kontúrjai egyenetlenek. 3. ábra. Röntgenkép-vázlat: A mirigyben telödési hiány állapítható meg a Stenon-vezetéktól lejeié. A mirigy Stenon-vezeték feletti kis kivezetőcsöveinek helyzete szabályos, kontúrjaik csak a daganat határán deformálódtak. Megiigyeléseink azt mutatták, hogy a nyálmirigyek újképleteinek mind a három csoportja kontrasztos röntgenográfiával jellegzetes elváltozást mutat. A legjellegzetesebb kortörténeteket ismertetjük. 1. C. 57 éves nőbeteg. Az újképlet a bal f ültőmirigy táj on helyezkedik el. Húsz évvel ezelőtt kis daganata támadt, majd fokozatosan növekedve, 10x6 cm-es nagyságot ért el. A fültőmirigytáj i daganat mozgatható, tömött, fájdalmatlan. A röntgenogrammon a kontrasztanyagnak a Stenonvezetékbe történt befecskendezése után (1,5 ml jodolipol) látható, hogy a daganat az állkapocs felhágó szárán helyezkedik el és a kifelé félreszorított mirigyszövet mintegy befödi a felületét. A mirigy kivezetőcsövei mind egyenletesen fel vannak töltve jodolipollal és éles kontúrnak. A mirigy hátsó alsó részében nem látható a kivezetőcsövek elágazódásainak sűrű hálózata, mint a mirigy felső pólusa területén, csupán néhány kis ág látható, amelyek mintegy kívülről befedik a daganatot, a vastagabb ágak kifelé el vannak nyomva (1. ábra, a. és b.). Diagnózis : a fültőmirigy vegyes daganata. 2. S. 35 éves férfibeteg. Fájdalmatlan daganat a bal fültőmirigy tájon. A daganaz 1939-ben jelent meg, majd fokozatosan növekedett. 1949-ben már 7 X 4 cm nagyságú lett. A daganat a mandibula mögötti területen helyezkedik el és három összekapaszkodott göbből áll. A kontrasztanyagnak a Stenon-vezetékbe bevitele után (1,3 ml jodolipol) a röntgenogrammon a mirigy hátsó alsó részében látható telődési hiány. A daganat alsó pólusát mintegy bekerítik a mirigy lebenyei; a daganat elülső határánál a kivezetőcsövek kontúrjai egyenetlenek, vakon végződnek és nem ágaznak- el kis kivezetőcsövekre (2. ábra). Diagnózis : A fültőmirigy infiltráló növekedésű vegyes daganata. Ezt a diagnózist az eltávolított mirigy szövettani vizsgálata is megerősíti. 3. B. 53 éves férfibeteg. Jobboldali fültőmirigydaganat, melyet a beteg másfél hete vett észre. A daganat gyorsan növekedett és 4x4 cm-es nagyságot ért el Az alsó ajak jobbfelében zsibbadás lépett fel, majd az állkapocs jobbfelében kis fájdalmakat érzett. A daganat a fültőmirigytájon
