Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1951-02-01 / 2. szám
62 A SZAKCSOPORT HÍREI A SZAKCSOPORT HÍREI Reszámoló a Szakcsoport tudományos üléseiről 1950. nov. 8-án tartotta a Szakcsoport első továbbképző ülését. Kertész Jenő dr. főtitkár az újonnan megválasztott tisztikar nevében üdvözli a továbbképző előadássorozat megnyitásán megjelent Kartársakat. Bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a Szakcsoport ebben az évben is, híven az elmúlt évek gyakorlatához, elsőszámú feladatának tekinti a tagság szakmai színvonalának emelését. Ezt a célt szolgálják a tudományos és továbbképző előadások. Míg a tudományos előadások a kutató, experimentális stomatológia eredményeit tárják a hallgatóság elé, addig a továbbképző előadások a szakma gyakorlati haladását, az új, egységes használatra alkalmas munkamódszereket közvetítik, különös tekintettel a szocialista betegellátás szempontjaira. Mindkétfajta előadássorozatban saját eredményeink mellett súlyt helyezünk a nyugati szakirodalom számunkra értéket jelentő anyagának ismertetésére, még inkább a baráti népi demokráciák, de leginkább az élenhaladó szovjet orvostudomány tapasztalatainak felhasználására. Ebben az évben szakmai képzésünk két további tényezővel fog bővülni. Bevezetjük az önálló szovjet szakirodalmi referáló üléseket és megismételjük a Nagygyűléssel kapcsolatban oly nagy sikert aratott gyakorlati demonstrációkat, elsősorban fővárosi részvevők számára. Amikor mi előadássorozatunkat ma megindítjuk, tulajdonképpen nem teszünk mást, mint saját kis frontszakaszunkon, a magunk szerény eszközeivel, de lelkes hittel és a jövőbe helyezett szilárd bizalommal, szintén kivesszük részünket abból a gigantikus, világméretekben folyó küzdelemből, melyet a nagy Szovjetunió és annak bölcs vezére, Sztálin elvtárs vezetésével a béketábor folytat a béke megvédéséért és a szocializmus építéséért. Ezután Kende János dr. : »Helytelen szokások a fogorvosi gyakorlatban« címen tartott előadást. Bevezetőjében vázolta azokat a feladatokat, melyek a dolgozók teljes fogorvosi ellátásának bevezetésével kapcsolatban a rendelőintézetekre hárulnak. Hangsúlyozta, hogy fel kell számolni az intézetek tömegrendelési jellegét, valamint az ebből eredő különböző hibákat. Ezután részletesen kitért azokra a helytelen szokásokra, melyeket intézeti látogatásai alkalmával tapasztalt és rámutatott ezek kiküszöbölési módjára, ismertetve a megfelelő munkamódszereket. így részletesen kitért a fogorvosi munkahely körül észlelhető hibákra. Sorravette a beteg elhelyezése, a fejtámla beállítása, a nyálszívó, a pohár, a ruhavédőkendő alkalmazása körül észlelhető visszásságokat. Majd az egyes kezelési eljárásokat tárgyalta meg. Kiemelte a jó érzéstelenítés fontosságát és részletesen megtárgyalta a szájsebészet, a gyökérkezelések és a protétikai rendeléseken észlelhető helytelen eljárásokat. Végezetül bemutatta a kispesti rendelőintézet tervrajzát, ahol 8 egymás mellett elhelyezett egymunkahelyes rendelő, külön röntgen, szájsebészet és laboratórium teszi lehetővé a jobb, tökéletesebb gyógyítást. Mint felkért hozzászóló, Lörinczy Ervin dr. beszámolt a társadalombiztosítás rendelésein, feleslegessé vált vegyszerekről és gyógyszerekről. A konzerváló rendeléseken a szárításhoz alkohol, a gyökércsatorna tisztításához hydrogen-hyperoxyd, a gyökércsatorna diatermiás kezeléséhez hypochloritos oldat és a töméshez jodoformcement alkalmazható. Ezeken kívül más gyógyszerre szükség nincs. Az előadáshoz hozzászóltak Balogh Károly dr., Móczár László dr. Fried Dezső dr., Ferenczy Károly dr., Szabó Jenő dr. és Láng Pál dr. 1950. nov. 22-én tartotta Szakcsoportunk az első szovjet referáló ülését a továbbképző előadások keretében. Kertész Jenő dr., főtitkár tartott bevezető előadást: Szakcsoportunk 1950/51. évi munkaterve továbbképzésünkbe önálló szovjet szakirodalmi referáló üléseket iktatott be. Ilymódon a Fogorvos Szakcsoport, ha elkésve is, de rálépett arra az útra, melyet más viszonylatban már jóideje követünk, a baráti Szovjetunió eredményeinek megismerésére és tapasztalatainak felhasználására. Hatalmas segítséget nyújt ez számunkra tudományos fejlődésünk mai szakaszában a kapitalista maradványok elleni harcban és a kozmopolitizmus elleni küzdelemben. A természettudományoknak, így az orvostudománynak is a régi Oroszországban — még a legsötétebb cári elnyomás idején is— megvoltak a maga haladó szellemű tudósai, akik korukat megelőzve, új utakat jelöltek ki a tudományos kutatás számára és sok tekintetben megszabták a világ szerkezetének jelenkori képét. Minthogy az állam részéről anyagi támogatásban nem részesültek, munkájukat igen nehéz körülmények között végezték s magukra hagyatva, elszigetelve, eredményeik nem váltak közkinccsé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megdöntve a kizsákmányoló tőkés rend uralmát, új társadalmi rendszert és új államformát, a proletáriátus diktatúráját alakította ki, ami szellemi téren is meghozta a teljes felszabadulást és megteremtette a tudományos munka erkölcsi és anyagi feltételeit. A szovjet tudomány a dialektikus materializmus világnézetére, a marxizmusleninizmus elméletére támaszkodik, helyesebben
