Fogorvosi szemle, 1951 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1951-06-01 / 6. szám

178 MÓ3ZÁR LÁSZLÓ DR. A mirigyesrák, az adenocarcinoma elsősorban a nyálmirigyek rosszindulatú daganata, amire a fentebb említettek és az atipusosság meghatározásánál felsoroltak ugyanúgy vonatkoznak, mint a többi rákos daganatra, kivéve a basaliomákat. A felső állcsontokból kiinduló rosszindulatú daganatok legnagyobbrészt a sinus maxillaris hámjából kiinduló carcinomákból állanak és csak kis részben sarkomákból. Vegyes daganatok Nem alkotnak külön csoportot, mert részben akcidentális kombinációk révén jön­nek létre, részben pedig téves értelmezései voltak a szövettani képeknek. Az igazi vegyes daganatok azok, melyek hám- és kötőszöveti daganatelemekből állanak. a) Ezek közé a daganatok közé sorolták egykor a nyálmirigyek úgynevezett vegyes daganatait (tumor mixtum) és fibro-myxo-chondro-adenoma néven szerepeltek. Mai felfogás szerint ezek a szövetféleségek mind hámeredetre vezethetők vissza és így kapták a mi;со epithelioma nevet. Az embryonális korban levált hámcsirokból származ­nak és mivel ugyanilyen eredetre vezethető vissza a basalioma, az ameloblastoma, tehát ezekkel állanak rokonságban. b) Az atipusos, rosszindulatú vegyes daganatok a carcino-sarkomák rendkívül ritkák, egyaránt tartalmaznak carcinoma és sarkoma elemeket. A szájüreg daganatainak ilyen csoportosítása két fontos tényt világít meg. Az egyik a daganatoknak egymáshoz való viszonya, a másik a therápiás beavatkozások megvá­lasztása. A daganatok egyes csoportjai összefüggő komplexumot alkotnak nemcsak klini­kai megjelenésükben, hanem alapvető kórtani sajátosságukban is, amennyiben azt láttuk, hogy a különböző daganatféleségek, akár tumorok, akár valódi blastómák, olyan átalakulásokon mennek, vagy mehetnek keresztül, aminek következtében az egyszerű gyulladásos szövetszaporulatból, vagy levált embryonális csírokból rosszindulatú daganat keletkezhetik. A különböző daganatféleségek gyógykezelésére három módszer áll ezidőszerint rendelkezésünkre : műtét, röntgenbesugárzás, rádiumkezelés. Ha a táblázat csoport­jait áttekintjük, akkor azt látjuk, hogy az első csoportban a gyulladásos eredetű áldaga­natok kezelése specifikus eljárásokkal (pl. antiluetikus) vagy műtéttel történik (granu­loma) a második-ötödik csoportban a műtéti eltávolítás dominál, a hatodik csoportban a műtét mellett a röntgenbesugárzás is szóba jön, míg az utolsó csoportban a rádium­­kezelés dominál. ÄRKÖVY-VÁNDOR GYŰLÉS A Szakcsoport 1951. jún. 30—júl. 1-én Miskolcon ünnepélyes Árkövy-vándorgyűlést rendez. Előadást tartanak: Balogh Károly dr., Móczár László dr., Kende János dr., Kertész Jenő dr., Lőrinczy Ervin dr.. Sugár László dr. és Földvári I m r e d r. ' ______________ NAGYGYŰLÉS A Szakcsoport 1951. évi nagygyűlését szeptember 10—15-e között Budapesten tartja meg. Szeptember 13—14-én lesznek a tudományos előadások, szeptember 10., 11., 12. és 15-én pedig gyakorlati bemutatások és demonstrációk a klinikán és a Fővárosi Tanács rendelőintézeteiben és kórházaiban. A tudományos előadások és demonstrációk részletes programmját augusztusi számunkban közöljük. Kérjük a Kartársakat, akik a nagygyűlésen előadást óhajtanak tartani, hogy előadásuk pontos címét legkésőbb július 1-ig, előadásuk teljes szövegét legkésőbb augusztus 15-ig küldjék el a Szakcsoportnak. (Fogorvos Szakcsoport, V., Nádor-u. 32.) A Szakcsoport június havi tudományos üléseinek programja. Június 20-án d. u. 1/i 9 órakor, Orvosegyesület, VIII., Szentkirályi-n. 21. Szovjet szakirodalmi referáló est. Továbbképző előadás. A Szakcsoport a nagygyűlésig több tudományos ülést nem tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom