Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-01 / 1. szám
20 ADLER PÉTER dr. és STRAUB JÁNOS dr. nincs, hogy használata az MDF indexszel szemben gyakorlatilag valamilyen előnyt is nyújtana. Mind a munka egyszerűsítése végett, mind pedig arra való tekintettel, hogy a fluor irodalmában közölt adatok szinte kivétel nélkül ezekre az indexekre vonatkoznak, elegendő nek véltük, ha helyszíni vizsgálataink során ehhez az indexhez (MDF, illetve df) ragaszkodunk. Szemben a hazai caries-statisztika eddigi adataival, ez is lényeges haladást jelent. A fogorvosi vizsgálatokat tükör, szonda és törlővatta (csipesz) segítségével, szabad szemmel, lehetőleg jó nappali világításban végeztük ; a kiszállások során rendszerint az iskolai tantermekben, ősz tályról-osztályra haladva. Szuvasodásnak jeleztünk minden olyan elmélyült vagy elszíneződött gödröcskét és barázdát, amelyben a finom szonda hegye megakadt. Nem jeleztük cariesként azt az elszíneződött barázdát, amelyben a szonda hegye nem akadt meg Egy-egy községben a vizsgálatokat mindenkor ugyanazon orvos végezte; a vizsgálatokban résztvevő valamennyi orvos egyazon iskola tanítványa: annak megítélésében, hogy mi szuvasodás és mi nem, közöttük számottévő eltérések nem fordulnak elő. A helyszíni vizsgálatoknál az orvosnak mindenkor segédkezett a klinika egyik begyakorolt fogorvosi segítőnője (asszisztensnő), aki az orvos diktá lása nyomán a bejegyzéseket végezte. Fölösleges hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ennek az irodai segéderőnek begyakoroltsága, figyelme hogy a diktált adatok valótan pontosan jegyeztessenek fel. Mint jeleztük, minden vizsgált személyről külön kartotéklapot fektettünk fel. A lapon látható volt a szokott fog-schema, a maradó és tejfogazattal, a koronák egyes felszíneit feltüntetve. A személyi adatokat (a vizsgálat helyét, időpontját, a gyermek nevét, születési helyét és idejét, pillanatnyi lakását, születése óta elfoglalt lakásait, valamint hogy melyik kút — vízvezeték — vizét issza) a tanítók töltik ki. Tehát a tanítókra hárítottuk annak eruálását, hogy a nem helyben született gyermekek mikor költöztek a vizsgálat helyére, valamint annak eruálását is, hogy a vizsgálat helyén egyik lakásból mikor költözött másikba s hol voltak egyes lakásai. Ennek az utóbbi pontnak bizonyos jelentőséget kell tulajdonítanunk. Vizsgálataink nagyobbára központi vízellátással nem rendelkező településeken folynak, ahol a lakosság ivóvízszükségletét különböző kutakból fedezi Az egyes kutak vizének F szintje között viszont szignifikáns különbsé gek is találhatók. Nyilvánvaló, hogy falun — ahol nincs a háznál artézi víz — iváshoz és főzéshez a legközelebbi közkútból hozzák a vizet, ahol tehát az egyes kutak között a víz F tartalmát illetően különbségeket találtunk, a tanítóknak kellett eruálniok, hogy a gyerek családja melyik kútról szokta a vizet hordani, amennyire lehetséges,
