Fogorvosi szemle, 1950 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1950-05-01 / 5. szám

16i

A SZAKCSOPORT KÖZLEMÉNYEI

Beszámoló a Madách-téri OTI fogászati rendelőintézet tudományos vitaüléséről

Fertőzött gyökéresatorimjú fogak gyógyítása

Halász László dr. referátumában megemlíti, hogy a vitaülést Guidó Fischer egyik legutóbbi cikke teszi időszerűvé. Eisclier — utalva régebbi vizsgálataira is — kijelenti, hogy a fertőzött gyökércsatomáj ú fogak meggyógyításának titka műszereink számára megközelíthetetlen foramen apikáléban- és protoplazma-hálózatában van. Miután ezeket műszereinkkel el nem érhetjük, gyógyszereink hatósugarába nem esnek, gangrénás fogak kezelésének egyetlen, megbízható módja : gyökércsatoma tágítás, tökéletes gyökértömés után végzett gyökéresonkolás. Többgyökerű fogak eltávolítandók. Koste: ka ezzel sem elégszik meg s minden gangrénás fog eltávolítását tanácsolja, mert reszekált fogakat szövettanilag megvizsgálva azokat a legtöbb esetben fertőzöttnek találta. Hasonló álláspntra helyezkedik Kranz is. A konzerváló kezelés hívei azt mondják, hogy a gyökcsatornának csak belső egyharmada fertőzött, ez pedig kellő tágítással eltávolítható. Simon В. a konzerváló eljárást csak akkor tartja helyénvalónak, ha a dentális eredetűnek tartott megbetegedés nem súlyos jellegű és nem progrediáló (pl. kisebb kellemetlenséggel járó bőrbetegség). A röntgenkép ne tévesszen meg minket, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a nagyobb csontlebontással járó folyamat ritkábban okoz góctünetet, mint kisfokú elváltozás. Ez utóbbi szórásra a legalkalmasabb. Varga I. szerint a röntgenkép csak akkor vehető mértékadónak, ha alkalmunk van 2—3 havonkénti összehasonlító ellenőrzésre. Ő a szabályszerűen elvégzett és minden tekintetben kifogástalan gyökértömést egy gyökerű fogakon elegendőnek tartja. Csak nagy elváltozásoknál reszekál. Többgyökerű fogat extrahál. Balogh К. a legtöbb esetben megelégszik a gyökcsatoma sterilizálása, csúcsig vagy azon túl érő gyökértömés után a gyulladt szövetek eltávolításával, de a gyökcsúcsot meghagyja. Feltétlen reszekál abban az esetben, ha a gyökértömés nem ér a csúcsig.

Halász L. indokoltnak tartja a konzerváló eljárást: 1. negatív röntgenlelet esetében, gócfertőzés gyanúja nélkül, 2. fiatal egyéneken gócfertőzés gyanúja nélkül, kisebb apikális elváltozással. Utóbbi esetben a regeneratív folyamat kifejlődését a fiatal szervezet építő készsége valószínűsíti. (Gyakori röntgenellenőrzés). Abszolút ellenjavait a konzerváló eljárás és indokolt a gyökércsonkolás oly esetben, amikor akut, másodlagos fertőzés fennállása vagy tovaterjedése egyes szerv vagy az egész szervezet épségét veszélyezteti. Közbeeső esetekben kürettázst végez. Konzerváló esetben gyökértömést jodoformos cement-(-guttaperkával, reszekcióhoz — amikor a tömést túlviszi a csúcson, kloroformban oldott guttaperkával végez.

Felkért hozzászólók : Molnár L.: Általában csak kürettázst végez. Fontos az alapos tágítás és tökéletes gyökértömés. Túlérő tömés esetében a következményes osteitist trepanálással oldja meg. Hivatkozik Speranszkijra, mely szerint a regenerációt a terminális neurotikum, a vegetativ, trófikus idegek és ganglionsejtek irányítják, kisebb sebfelület és kisebb nyomás gyorsítja a gyógyulást. Kende János : Tolmácsolja a szakszervezet kívánságát, hogy általános jellegű előadások a Szakosztály nyilvánossága elé tartoznak. Az előadáshoz szólva, felhívja a figyelmet, hogy a biztosító intézet kezelésében a súlypont a megelőzésben legyen. Minden igyekezetünk odairányuljon, hogy fiatalkorúak szájában élő pulpájú fog legyen. Igen fontos volna a szilikáttöméseknél a megfelelő védelem tisztázása. Frankl Z. : A fertőző góc kiiktatására szolgáló beavatkozások közül az extrakciót és reszekciót egyenértékűnek tartja és a konzerváló eljárással szemben előnyben részesíti. A kürettázst nem tartja oki kezelésnek. A hozzáférhetetlen elágazódások felől a szervezet szenzibilizálódása folytatódhat, már pedig a ramifikációk jelenlétét és fertőzött-