Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
mat talál a legmagasabb teljesítmény kifejtésére“. A kiállítás ezután bemutatta a kis ország minden ámulatbaej tő produktumát, melyhez minden atomnyi nyersanyagot kívülről hoznak be s melyet csak az emberi zsenialitás, szorgalom; és tehetség alakít át aranynál is értékesebb kincsekké. Mialatt a zürichi kiállítás 1939 augusztusában kitárta kapuit, hogy az alkotó és békés ember igazi hivatásának dokumentumait tárja a világ elé, Németországban már éjjel-nappal robogtak £(z ágyúkkal és tankokkal zsúfolt vonatok a keleti határok felé. Németországnak nincs elég olaja. Németországnak nincs elég búzája. Németországnak nincs elég aranya. Németországnak nincs elég Lebensraum ja, hajrá tehát, szerezzük meg, tiporjuk le a világ békés népeit, romboljuk le gyárait és városait, iskoláit és kórházait, múzeu mait és színházait, mert ebből lesz a német nyersanyag. A felsőbbrendű embernek, a Herrenvolknak Istentől adományozott joga, hogy mindazt, amit békés és szemérmes munka alkotott, a ragadozó állat vérszomjas dühével ragadja magához. Elmegyógyászok, analitikusok most megállapítják, hogy a német nép kollektíván elmebeteg. A civilizáció és a technikai fejlődés hihetetlen irama, másrészt a politikai servilizmus évszázados diktatórikus uralmak alatt kifejlődött stupidítása, egy olyan schizoid típust termelt ki, mely megtalálva a maga elmebeteg vezetőit, az egész emberiséget veszélyeztető tömegőrületet produkált. És az őrült birodalom a maga dzsingiszkhánjával az élen elindult az emberiség elpusztítására. Örült volt-e Magyarország is? Ez a józan és individualista nép, egy pillanatig sem kívánta a háborút. Csak az 1919-ben restaurált ellenforradalom, a nagybirtokot kiszolgáló középosztály, az uralkodó hivatalnok, az itthon basáskodó katonatiszt és a hivatását és küldetését hamisan beállító értelmiség egy része, volt fasiszta. Ez a — a hierarchia különböző fokán álló érdeikszövetkezet — tökéletesen egységes volt, a maga uralmi pozíciójának minden eszközzel való fenntartásában. Szövetkezett a bizonyos vonalon szociális forradalmat is jelentő nácizmussal, de annak csak uralmi rendszerét vette át, a belpolitika és a gazdasági élet teljes és fenntartásnélküli militarizálását. Ezzel vélték a feudális nagybirtok befolyását és bürokrata kiszolgálóinak tökéletes terroruralmát konzerválni, sőt erősíteni. Becsapták tehát a németeket, mert az ország tényleg egy pillanatig sem vett igazán részt a német őrületben. Katonai ténykedései csak színleltek voltak és a nácizmus kizárólag az uralkodó kaszt belső megerősödését kellett szolgálja. Becsapták természetesen a magyar tömegeket is, mert bár nem akartak a háborúban komolyan résztvenni, a legkisebb lelkifurdalás nélkül dobtak oda a háború molochjának rosszul felfegyverzett magyar százezreket, akik a tiszti vezetés teljes csődjének kiszolgáltatva, nyomorultul pusztultak el a Don mocsaras és havas pusztaságain. A fasizmus, az öncélú bürokrácia és öncélú tiszti junták példátlan lázadása volt. Egy kis polgári csoport kisajátította a történelmi nemzet fogalmát, elbitorolta a kereszténység erkölcsi palástját, hogy alatta, tninden erkölcs, minden humánum szégyenteljes megtagadásával, értelmetlen és borzalmas diktatúráját próbálja a történelem feltartózhatatlan fejlődése elé akadályul állítani. Amikor ma, az értelmiség egy kis csoportja alakuló közgyűlését tartja, munkára indul, terveket kovácsol, tehát a nemzet és a maga optimizmusáról tesz; tanúságot, lehetetlen, hogy vissza ne tekintsen a közelmúlt történelem eme apokaliptikus korszakára. Számot kell vetni és le is kell számolnunk ezzel a múlttal. Es főleg le kell vonnunk a megfelelő konzekvenciákat. Meg kell állapítanunk, hogy a politika, mikro- és makrokozmosok mozgató hatalma, nem valami embertől elvonatkoztatott, különleges kasztok részére fenntartott szellemi privilégium, hanem minden öntudatos és gondolkodó ember ti.sztánlátási kötelezettsége. Az egyes ember erkölcsi színvonalából, a maga részére felállított erkölcsi postulátumból, jogainak és kötelességeinek mértéktartó arányából tevődik össze a társadalom, mely pontosan olyan, mint az őt felépítő és tápláló sejtek. Ha mi, tehát ma azt mondjuk, — 2Л —