Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1944-02-01 / 2. szám

35 nagyobb része Körbitz javaslatai alapján a felső állcsontban a raphe mediana palati-t fogadja el anatómiailag adott symmetria-tengely­­ként, melyhez viszonyítva transverzális asymmetriákat is mérhetünk. Újabban más szerző más, a raphehez hasonlóan sagittalis lefutású vonalat ajánlanak symmetria-tengelyként, mint Schwarz az ú. n. valóságos középvonalat, melynek meghatározása többé-kevésbbé kom­plikált eljárást igényel. Majdnem minden szakember véleményével ellentétben a Grünberg által javasolt és az Angle-\sko\n által válto­zatlanul elfogadott vizsgálati módszer tudatosan lemond a transvef­­zális asymmetriák méréséről. A fogsorról vett gipszmintán meghatá­rozzák a fogsor többé-kevésbbé sagittalis futásu symmetria-tengelyét — talán tudat alatt az első molárisok állandó helyzetének azóta el­hagyott hypothesisére támaszkodva — és a mintát ezen tengelynek megfelelően állítjuk be. Az egyes fogak helyzeti asymmetriáit egy ezen tengelyre merőleges, hozzávetőleges frontális síkhoz viszonyít­juk. Hosszú időn keresztül mind a Grünberg, mind a Körbitz által javasolt vizsgálati módszer használatban volt, jóllehet röviddel Grün­­berg közleményének megjelenése után Sheldon Friel rámutatott ezen vizsgálati módszernek néhány eredő hibájára. Csak a legutóbbi idő­ben mutatott rá A. M. Schwarz arra a könnyen érthető tényre, hogy a mérések eredményei eltérőek, aszerint, hogy mely mérési módszert használunk. Igaz, hogy ezen eltérések csak egyes, ritka esetben számottevőek. Ezen eseteknél azonban — miként Friel is felemlí­tette — a fogív nagy mértékben asymmetriás, vagy pedig a fogív közepe (a két középső metszőfog érintkezési pontja) eltolódott egyik oldalra. Grünberg és a többi szerző véleménye és céljai közötti különb­séget tudomásom szerint eddig senki ilyen határozott formában nem tárgyalta. Ezen véleménykülönbségtől eltekintve a felső fogsor, illetve állcsont symme 1 ria-vizsga 1 at a kevés problémát vet fel, lényegesen kevesebbet, mint pl. az alsó fogsor hasonló irányú vizsgálata. Az alsó állcsontot illetően ugyancsak eltérők az egyes szakemberek véleményei. Körbitz azt javasolja, hogy a felső gipszmintán meghatározott symmetria-tengely, amely szerint a mintát beállítjuk, zárt minták mellett vigyük át az alsó gipszmintára. Ugyanilyen eljárást követ P. W. Simon is. Grünberg az alsó fogsor vizsgálatánál is ugyanazokat az elveket követi, amelyeket a felső állcsontra vonatkozóan lefektetett, azaz geometriai úton határozza meg a mintán látható fogív sym­­metria-tengelyének helyzetét. Ismét más szerzők mint pl. A. M. Schwarz külön meghatározzák az alsó állkapocs anatómiai középvona­lát, amely azután a raphehez hasonlóan a beállítás alapját képezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom