Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-04-01 / 4. szám
81 sítőképesség. Ezek szerint a teljes gyógyulás bekövetkezéséig a sérült általában keresőképtelen, azután az átmeneti csökkenés szaka következik, amelyet a végleges csökkenés állapota, vagy a működés teljes mérvű helyreállása vált fel. Ha a vizsgálatkor a sérült állapota még nem alakult ki, a végleges következményről csak feltételesen nyilatkozzunk. Ilyenkor az általános orvosi gyakorlatból leszűrt tapasztalatok alapján kell véleményt adni, még pedig azzal a feltétellel, hogy amennyiben váratlan szövődmény nem lép fel, mennyi lesz a csökkenés. Várható-e esetleg javulás, vagy átmeneti rosszabbodás. Nyilatkozni kell arra is, hogy esetleg (részletesebben leírt) más megoldással nem volna-e nagy valószínűséggel kedvezőbb funkcionális eredmény elérhető. Ilyen esetben azt is közölni kell a véleményben, hogy a sérült hajlandó-e az újabb beavatkozáshoz beleegyezését adni. Végül megállapítandó az is, hogy a sérült ténylegesen használja-e pl. az állapotának javítását célzó prothezist, vagy hogy nem észlelhetők-e olyan változások, amelyek az állapot szándékos rosszabbítására utalnak. A kötelező biztosításban a teljes járadék 100%-os csökkenés esetén az évi beszámítható javadalmazás (kereset) 66%%-a, a részjáradék pedig a teljes járadéknak megfelelő százalékos része. Ha a sérült a baleset következtében nemcsak keresőképtelenné, hanem tehetetlenné válik, évi keresetét teljes egészében megkaphatja tehetetlenségi járadék címén, vagyis lcb. 150%-os járadékot kaphat. Ilyen tehetetlenségi járadék olyan esetekben indokolt, ha a sérült a mindennapi élethez szükséges mozgásokat sem képes segítség igénybevétele nélkül elvégezni, vagyis állandó testi támogatásra, ápolásra, gondozásra szorul. A teljesítőképességet a keresőképesség fogalmával fejezzük ki. Ennek elbírálásában azt a teljesítésbeli csökkenést mérlegeljük, amely függetlenül a baleset idején végzett munkájától általánosságban, tehát minden más szóba jöhető munkakört illetően érte a munkapiacon a sérültet a baleseti következményekből folyóan. A keresoképességcsökkenés fokának százalékos megállapítása tehát eltér attól, amelyet más esetekben a polgári perekben is alkalmazni szoktunk, s amelyet a munkaképességcsökkenés fogalmával fejezünk ki. A keresőképességcsökkenés általánosabb jellegű, ezzel szemben a munkaképességcsökkenés mindig arra a speciális munkakörre vonatkozik, amelyben a sérült a balesetet közvetlenül megelőzően tevékenykedett. Könnyen érthető ebből, hogy a teljesít képesség százalékos értékelése ugyanannál az egyénnél eltérő lehet aszerint, hogy az általános kere
