Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-02-01 / 2. szám
46 Prof. dr. Martin Wassmund egyetemi tanár a berlini Rudolf-Virehorv kórházban elhelyezett szájsebészeti klinika igazgatója, jelenleg mint főtörzsorvos a 101. sz. tartalékkórház szájsebészeti osztályának vezetőorvosaként teljesít katonai szolgalatot. 1892-ben született, szept. 7-én Witzmutzban, Pomeránia tartományban. Tanárnak készült és az érettségi megszerzése után 1911—14-ig a berlini és freiburgi egyetemek filozófiai fakultásán végezte tanulmányait. 1914- ben a világháború kitörésekor önként jelentkezett a hadseregbe és mint hadiönkéntes egy gárda gyalogosezrednél teljesített szolgálatot 1919. júniusig'. Mint tiszt végigharcolja a világháborút úgy a keleti, mint a nyugati fronton és mint tartalékos főhadnagy szerel le. 3 ízben megsebesül és a vaskereszt I. és II. osztályával tüntetik ki. Az összeomlás után teljesen a fogászatnak szenteli magát. Megszerzi a fogszakorvosi (dr. med. dent) képesítést és már 1921-ben mint alorvost találjuk a berlini városi Rudolf Virchov kórház fogászati osztályán. Az orvostudomány iránt való hajlama azonban nem hagyta nyugodni és ezért beiratkozott atí orvosi fakultásra, hol 1927-ben megszerezte az orvosi diplomát. 1929-ben vezető orvosa lesz a Virchov kórház fogászati osztályainak, amelyet az ő javaslatára szájsebészeti klinikává (Kieferklinik) alakítanak át. Kétségtelen, hogy Wassmund működésével a Virchov kórház szájsebészeti klinikájának keletkezése és fejlődése elválaszthatatlanul összefügg. Kizárólag az ő elgondolásának köszönhető, hogy ez a klinika, amely kizárólag fogászati járóbeteg rendelés jellegű volt, a mai nagyságában kifejlődött. A klinika annakidején, egy fabarakban. 12 ággyal nyert elhelyezést. Később önálló független osztálya lett a kórháznak, amely azután annyira szűknek bizonyult, hogy 1930-ban egy új épületet építettek számára, ahol 50 ággyal nyert elhelyezést az új szájsebészeti klinika, míg végül 1941-ben az ágyak számát 81-re emelték fel. Érdekes, hogy a németek mindig „Kieferklinik”-ről beszélnek, valószínűleg, mert az arckoponya állcsontjainak környezetébe tartozó megbetegedésekkel foglalkozik. Nálunk ezt szájsebészeti klinikának nevezik. Wassmundnak fáradhatatlan és eredményes működése tette lehetővé, hogy a klinika nemcsak a Német-Birodalomban, de messze annak határain túl is egész külföldön nagy tekintélyre tett Szert. Előadásait és kurzusait messzeföldről összesereglett tanítványok hallgatták. Hat nagyobb műve és több mint 70 dolgozata bizonyítja nagyszerű orvosi felkészültségét és alkotó szellemét. Ezek magukban foglalják az arc, illetve szájsebészetnek minden speciális területét. Nem érdektelen, lrogy orvosi tanulmányai közben időt szakít arra, hogy a délutáni és esti órákban dr. Brunk tanár klinikáján és polyklinikáján orr- fül és gége gyógyászattal foglalkozzék három éven át, 1923—1925-ig. 1931 február elsején kinevezik a klinika igazgatójává. 1936-ban a berlini egyetem magántanárrá habilitája és 1941-ben kinevezik egyetemi tanárrá. Hogy szakmáját mennyire szerette és ragaszkodott klinikájához, mutatja, hogy mikor felajánlják részére a frankfurti (am Main) egyetem stomatológiai tanszékét 1936-ban, azt elhárítja magától, mert nem akar sem klinikájától, sem a szakmától elszakadni. Tudományos munkásságának főmüköd'ési területéül meg az arccsontok töréseinek gyógykezelését,, az arc lágy részeinek és csontjainak nem specifikus és specifikus gennyedését, a szájpad hasadékok plasztikai műtétéit, az állcsontok daganatainak kiirtását jelölhetjük meg. 1927-ben jelenik meg „Az arckoponya törései és ficamai“ című nagy müve, amely ma is még a sebészeti irodalom egyik legkiemelkedőbb és a.száj
