Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-02-01 / 2. szám
47 sebészre nézve nélkülözhetetlen munkája marad. E téren tovább folytatja kutatómunkáját és 1934-ben jelennek meg a fieamos törésekről, 38-ban a felső állcsontok töréseiről szóló dolgozatai, 1939-ben pedig lefekteti a csontliiánnyal járó törések gyógykezelésének elveit. Különös érdeme és kizárólag neki köszönhető, hogy az állesonti töréseknek mint legegyszerűbb és legideálisabb gyógykezeléséül a törési sérülés ellátásául a szabad kézzel készített síneket jelöli meg, amely eljárás iránt nemcsak nagy. szimpátiát tud kelteni hanem azt princípiumként elfogadtatja. Ezt úgy a gyakorló, mint pedig a katonai fogorvosok részére külön könyvben írja meg, „Ilié freihändige Versorgung der Brüche des Unterkiefers* * címmel. Hogy elveit mennyire elfogadják, mutatja, hogy az 1939-ben megjelent első kiadását már 1940-ben követte a második kiadás. Különösen érdekes a könyvének az a része, amely a világháborús tapasztalatok alapján a lövés okozta törésekkel foglalkozik. Nagy szakképzettséget árul el sebészeti és pathológiai tudásáról az. 1929- ben megírt munkája, amely a szájfenék sebészeti folyamatairól szól és főleg az odontogén eredetű és az állcsontokat környező szövetek lágy részeire terjedő súlyos gennyedések keletkezésével és azok sebészi gyógykezelésével foglalkozik. Érdekesek az aktinomicozis okozta specifikus gennyedlések terén végzett kutatásai és tapasztalatai. Hat nagyobb dolgozatában (1935—40) foglalkozik, klinikai megfigyelései alapján ezzel a problémával, amelynek eredményeként a röntgenbesugárzás helyett mint kitűnő gyógyeszközt az általa újból kidolgozott jód iontophoresises eljárást jelöli meg. A csont plasztikai területén új eljárást vezet be, és kifejleszti az extraperiostealis osteoplasztikát. A szájpad hasadiékok műtétéinek kivitelére 1939-ben egy új eljárást dolgoz ki főleg orrfenók és az orrszámyak kiképzésére. Wassmundnak az állesonti cysták műtétéinek kiviteléről írt dolgozatai közismertek. Nem lehet mind ismertetni azokat a dolgozatokat, amelyeket Wassmund orvosi pályafutása alatt írt, hogy csak kisebb mérvbe is értékelhessük és áttekintő képet nyerhessünk munkásságáról, megemlítjük, hogy tőle származik az első leírása a különleges granulatiot mutató 'daganatoknak, amelyet Anders pathológussal együtt dolgozott ki. 1927—1933-ig sorozatosan jelennek meg a hatalmas állesonti cysták gyógykezeléséről, az állesonti Ízületek, a nyálmirigyek megbetegedéséről, a focalis infekcióról, a fog áttörések súlyos lefolyásáról írt dolgozatai. Érdekesek műtéti eljárásai, amelyeket az atrophiás állcsontoknak fogpótlódarabok befogadására való alkalmassá tétele céljából végez. E téren elért eredményei csodálatosak. Végül egy négykötetes nagyvonalú munkában fekteti le az arc, száj és állcsontok gyakorlati sebészetét, amelyből két nagy kötet, mindegyik több mint 600 oldalon már megjelent. Rendkívül tanulságos és érdekes e munkája főleg azért, mert egy élet saját tapasztalatai mellett az összes ismert és alkalmazható gyógykezelési eljárásokat is ismerteti benne. A világos és szép nyelvezet, a rengeteg ábra és röntgenkép leírások könnyen érthető volta, főleg azok kórtani és kórbonctani alátámasztása, ezt a nagy munkát a szájsebészet egyik alapvető müvévé teszi, amely valamennyi szájsebész és fogorvos részére nélkülözhetetlen. Wassmund gazdag orvosi tudásának, a kitűnő klinikusnak és alapos megfigyelőnek igazi fotográfiáját adják a korképeket alátámasztó rendkívül sok kóreset közlése.- A fáradhatatlan munkásság és a tudományos kutatószomj jellemzi Wassmund egész életét, működését. (Csilléry)
