Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-08-01 / 8. szám
178 tetett szellemi munkát és a hiányos szájápolást is felelősségre vonja keletkezésében, amire éppen a legújabb kutatók is reámutattak. Kórtana: az agyvelő tökéletlenül dolgozza fel a belejutott tápanyagot, a felgyülemlett nedvek onnét sülyednek az íny felé stb. az mai szemmel nézve, eléggé kalandos és szertelen, de a korabeli bumoralpathológia ösvényeit tapossa. Fölötte gazdag gyógykincse megfelel az oki nem tisztánlátásból származó, kapkodó kényszerűségnek: megpróbálni mindent, ami az állat-, növény- és ásványvilágból kínálkozik: ha az egyik nem segít, jó lesz a másik. Közlemény a Székesfővárosi Szent István Kórház; fogbeteg osztályáról. Milyen borogatást alkalmazzunk. Irta: dr. vitéz BALOGH KÁROLY egyetemi magántanár. Oktatási rendszerünk általános hibája és hiánya, hogy a gyakorlati jelentőségű kérdéseket elhanyagolja. Az orvosi tudomány területén is ugyanilyen a helyzet. Egészen egyszerű, de a gyakorló orvos számára nélkülözhetetlen gyógytényczők, módszerek ismeretlenül maradnak a medikus évek alatt, annyira, hogy azokat egyesek soha, mások pedig csak sok nehézséggel sajátítanak el később. Példaképpen említhetjük a gyomormosást, beöntést, mesterséges táplálást, transfuziót, intravénás injektiót stb. így vagyunk a borogatással is. Olyan egyszerűnek látszik a kérdés, hogy az ezzel foglalkozó értekezést is komolytalannak tekintjük annak ellenére, hogy ismereteink alig haladják meg a laikusokét. Betegeink is észreveszik tudásunk fogyat ékosságát, mert tanácsadáskor rendszerint elfelejtjük részletesen közölni a borogatás módját, nemét, idejét, hőfokát. Ennek megválasztását már a betegre bízzuk. Gyakran megtörténik az is, hogy a periostitises beteg, kezelőorvosát elhagyva, felkeresi az ú. n. szájsebészt és elpanaszolja, hogy előző orvosának tanácsára hideggel borogatott és dacára annak, megdagadt az arca. Könnyen elhangzik ilyenkor a megjegyzés, hogy jobb lett volna meleggel borogatni. A helyzet esetleg tényleg olyan volt, hogy a periostitis kifejlődését már megakadályozni nem lehetett volna akármilyen borogatást alkalmaz is a beteg, miután azonban a beteg állapota rosszabbodott, ezért bizalmatlan lett az orvosa iránt. Máskor pedig a fogbél- és gyökérhártya gyulladásra ajánlott öblögetésről vagy borogatásról panaszolja el a beteg szemrehányóan, hogy az még fokozta a fájdalmait.