Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-06-01 / 6. szám
162 A fogorvos feladatai közé tartozik, hogy adott esetben a beteg vagy sérült fogazatáról és állcsontjáról pontos mintákat készítsen. Néha csak kis részleges lenyomatokat vehetünk, külön-külön az egyes állcsontrészekről és ezeket állítjuk össze, mivel a sérülés, a lágyrészek duzzanata, hegesedése a teljes szájkanál bevezetését gátolja. Legtöbbször gipsszel veszünk lenyomatot; alámenő részek lemintázásához a hydrocolloidalis Dentocoll igen alkalmas. A pozitív mintákat összeállítva, például állcsonttörés esetén, öntött fém- vagy vulkanizált kaucsüksíneket készíthetünk a reponált törvégek rögzítésére. Noha az állcsontsérülések, így törések kezelésére és különösen a törvégek fokozatos repositiójához a lassanható, functionalis kötések, a drótívek és gummigyűrűk használata igen jól bevált és igen egyszerű eljárás, öntött sínek felhelyezésével is igen jó eredmény érhető el. A drótsíneknek bizonyos hátrányai is vannak: így például a hosszabb applicatio, a kötések meglazulhatnak, az ételpép rájuk és alájuk rakódik, a drótok lehúzhatnak, az ínyt sérthetik stb. Az öntött fémsínek ezüstből, randolf fémből, vitalliumból készülnek és kis horgokkal láthatók el, ezekbe gummiligaturákat akaszthatunk és a merev kötést, működéses, functionalis kötéssé alakíthatjuk. A kiöntött lenyomatokat megfelelő okkluzióba kell juttatnunk; ehhez igen nagy segítség, ha a rágófelületeken kopások, csiszolási facettáJk vannak. Kis részlenyomatok összeállításához Borschke külön artikulátort szerkesztett az állcsonittörések sínes kezelésére: ez a készülék különösen jó szolgálatot tesz régi, rosszul gyógyult törések, torzulások véres úton, vagy lassan végzett repcsitiója közben is. A Borschke artikulátor arcívvel együtt használható, tengelye golyó- vagy kardánizülettel felszerelt erős drótívvel van ellátva. E készülék segítségével a mintákat megfelelően beállíthatjuk és a műtét vagy repositio stb. végzése előtt elkészíthetjük a megfelelő rögzítő síneket, amelyeket közvetlenül műtét után behelyezünk (1. ábra Pichler—Trauner után). A fogazott törvégeket mindig a lehető legpontosabban okkluzióba hozzuk és a sínnek e helyzetben rögzítjük. Az állcsonttörések kezelése öntött fémből vagy karmsukból vulkanizált sínekkel egyszerű eljárás, feltéve, hogy megfelelő pontos lonvomatot tudunk készíteni az állcsontról, ami nem mindig könnyű. Inkább csak intézetben végezhető és laboratóriumra is szükség van, felszerelés, vulkanizáló kazán kell. Rendszerint 5—6 hétig hagyjuk helyén az öntött fémsínt, de leírtak eseteket, mikor a beteg nem jelentkezett kezelésre és az öntött fémsínt egy évnél tovább viselte károsodás nélkül, közben a törés teljesen meggyógyult és az alkalmazott ferdesík sem okozott sérülést a száj lágyrészein.
