Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 1940 JANUÁR 1. SZlM?ífti EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti kir. ínagy. Pázmány Péter-tudományegyetcm stomatologiai klinikájáról. (Igazgató: Máthé Dénes dr., egyetemi nyilv. rendes tanár.) Artikuláció a természetes fogazatban, különös tekintettel a lerágott fogazatra. Írták: MÁTHÉ DÉNES dr., egyetemi ny. r. tanár, klinikai igazgató és MOENÁB LÁSZEÖ dr., egyetemi tanársegéd,, technikai osztályvezető. Többszáz lerágott fogazató koponya tanulmányozása* módot adott arra, hogy a kopott fogazaton mutatkozó jelenségekből a rágás módjára bizonyos törvényszerűséget vonjunk le és ezeket igyekezzünk a müfogak alakjára és artikulációjára vonatkozólag hasznosítani. Minthogy az abráziós fogazat alakjában a működés jut kifejezésre, a lerágott fogazat tanulmányozása úgy élettani, rágásmechanikai, mint protétikai szempontból egyaránt fontos. Az abráziós felületek nagyságából az aktív rágómozgások irányára, alakjára és nagyságára vonatkozólag vonhatunk le kétségtelen következtetéseket. Rágómozgások közben például az ép fogazatban az alsó I. nagyőrlőn két szembenfekvő, antagonists fogfelület hatására keletkezik kopás (a Zsigmondy-féle interstitialis abráziós felületektől eltekintve) és pedig a felső II. kisőrlő és az I. nagyőrlő hatására. Az alsó nagyőrlő rágófelületén ennek megfelelően két nagyobb vájulat keletkezik, melyeket az antagonisták fő mozgássíkjának irányában ferdén és harántul futó lécek, kiemelkedések határolnak el. A harántlécek között fekvő kopásterület az aktív rágómozgások helye. A kiemelkedések között * E helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki Bartucz Lajos dr., egyetemi magántanár úrnak, az antliropologiai intézet igazgatójának, továbbá Maién Mihály dr., egyetemi magántanár, adjunctus úrnak és Allodiatoris Irma dr. úrhölgynek, kik szíves tanácsaikkal munkánkban segítettek. A fényképfelvételek készítésében Ssenthe István dr., stom. kiin. tanársegéd volt segítségünkre.
