Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-02-01 / 2. szám
79 szövettani kép igazolja, hogy az aphtaképződés a száj nyálkahártyának exsudativ folyamata. Ez a tény a stomatitis aphtosa aetiológiájában is számottevő tényező. Hangsúlyoznunk kell, hogy a stomatitis aphtosa kóreredete tisztázva nincs. Csupán annyi látszik valószínűnek, hogy helyi okoknak csak alárendelt szerepük lehet annyiban, hogy művi hatásoknak, sérüléseknek kitett nyálkahártyafelületeken talán inkább, vagy hamarabb képződnek aphták. Megkísérelték a helyi aetiológiát bakteriális alapon is bebizonyítani. Bár specifikus kórokozót kimutatni nem sikerült, egyes szerzők mégis úgy gondolták, hogy állatoltási kísérletekkel közvetett úton célhoz juthatnak. A herpesvirussal végzett kísérletekhez hasonlóan aphtalepedéket oltottak tengerimalacok komeájába, talpbőrébe s nemcsak helyi reakciókat, de többhetes immunitást is tapasztaltak. E szerzők véleménye, kik a stomatitis aphtosa bakteriális eredetét ily kísérletekkel igazoltnak látják, téves, mert minden szájlepedékben egyformán hemzseg a legkülönbözőbb baktérium. Az aphtalepedékből vett leoltás tehát semmiben sem különbözik bármely és bárhonnan, akár az egészséges szájnyálkahártya felületéről vett baktériumtömeggel véghezvitt oltástól. Ez oltásoknak tehát nem lehet specifikus jelentőségük épp úgy, mint a tapasztalt immunitásnak sem, mely utóbbi csak az oltási reakcióra vonatkozik és nem valamely kérdéses megbetegedésre. A stomatitis aphtosa bár genuin száj megbetegedésnek tekinthető, mégis helyi aetiologia hiányában oly kórfolyamat, mely csak általános okokra vezethető vissza. Ilyen szemszögből az aphta is valamely általános kórállapot következményes tünete. Sok szerző tapasztalata a stomatitis aphtosa néha endémiás terjedésére, neurotikus zavarok hatására, a menstruáció szerepére, stb. épp úgy, mint a kórszövettani lefolyás amellett szólnak, hogy a stomatitis aphtosa oly kórállapot klinikai megnyilvánulása, mely vagy az exsudativ diathesissel, vagy valamely allergiás diathesissel azonos. Kétségtelennek látszik, hogy úgy az exsudativ, mint az allergiás diathesis, melyeket egymástól szigorúan különválasztani sem lehet, többnyire átöröklött konstitucionális alapon nyugvó anyagcserekórfolyamatok, illetve kórállapotok. Ezek oly különböző, szembetűnő, gyakran a nyálkahártyákon lezajló, rövidebb-hosszabb ideig tartó, sokszor heveny lefolyású tüneteket okoznak, melyeket rendszerint, mint önálló klinikai kórképeket tárgyaltak. Csak újabban nyert az aetiológiában szereplő exsudativ kórállapot oly jelentőséget, hogy ma már e különböző módon és helyeken lepergő kórképeket az exsudativ betegségek gyűjtőfogalmában egyesítik. Ily megbetegedésnek tarthatjuk a stomatitis aphtosát is. A gyermekkori heveny stomatitis aphtosa anamnézisében Kétség
