Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-02-01 / 2. szám
65 Barna Ignácz nagy műveltsége mellett szól az, hogy a klasszikus nyelveken kívül a modem nyelveket és irodalmakat is alaposan ismerte, sőt fordításukkal is próbálkozott. Csak egy esetét kívánom itt megemlíteni. Lefordította pl. Alessandro Manzoni 1821-ben megjelent magasztos ódáját: II Cinque Maggio. Ez az egész századnak leghíresebb ódája.30 Napóleon halálára írta a nagy olasz költő. De egyben a legnehezebben fordítható vers. Nyelvezete oly fellengző, verselési technikája oly nehéz és bonyolult, hogy senkinek sem sikerült azt az eredetit megközelítő művészi tökéllyel lefordítani, pedig a legnagyobbak próbálkoztak vele. Még egy Goethének sem sikerült. Ebbe a kemény fába vágta fejszéjét Barna is.31 Kísérletére ez mondható: in magnis voluisse sat est. Igen elvétette a dolgot már a verselési technikában. Manzoni egy különlegesen nehéz versidomot alkotott erre a célra, ezzel is hangsúlyozni kívánván az alkalom nagyszerűségét. Nemzeti versformát választott, de olyant, melyet más nyelven egyáltalán nem lehet utánozni, mert telítve van jellegzetes olasz hangsúlyozással: minden 1-ső, 3-ik és 5-ik sorának végszava ú. n. „sdruceiolo“, azaz olyan szó, melynek a rendes szabálytól eltérően a 3-adik utolsó szótagán van a hangsúly, amiből az olasz szövegben egy sajátságos ütem és zeneiség támad. Ez éppen utánozhatatlan más nyelven. Barna úgy vélte megkerülhetni ezt a nehézséget, hogy ezen olasz nemzeti versidom helyett a magyar fordításhoz egy klasszikus versidomot használt, az alkaeosit, mely áll két nagyobb alkaeosi, egy ötödfeles jambus és egy pindarosi dactylos sorból (mint pl. Berzsenyi híres ódája A magyarokhoz: Romlásnak indult hajdan erős magyar...) Ez szarvas hiba volt. Mert holt nyelv antik időmértékes versformáját lehet (a költői hatás hasonlósága kedvéért) modern nemzeti hangsúlyossal helyettesíteni (1. fönnt Csengery Horatius „átültetését“ ), bár ennek a kísérletnek is meg vannak a tüskéi! De megfordítva : modern hangsúlyos, rímes versidomot antik időmértékesre vál-TUDOMÁNY. Török-tatár-finn-ugor párbaj a „Magyar Nyelvőr” tudósítása szerint. Tegnap délben a m. tud. akadémia párbaj termében egy régi polémia intéztetett el lovagias úton. V. Ármin és H. Pál érdemes nyelvtudósaink próbálták véglegesen eldönteni a magyarok eredetének kérdését. . . Orvos gyanánt B. Ignácz ismert horáezfordító foglár úr működött, minthogy mindkét félnek a foga erősen fájt egymásra ... 30 ,.H Cinque Maggio e solo ed unioo nelle letteTature moderne, come fu solo ed unieo il peraonaggio di che diseorre.” T. Mamiani. Le liriche tdi Alessandro Manzoni. A cura di Antonio Marenduzzo. Editore Carlo Signorelli. Milano, 1936. 31 A világirodalom története. Dr. Scherr János után. Budapest, 1885. I. kötet. 435. oldal.
