Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-02-01 / 2. szám

61

Barna Ignácz bizony egész lelkisége szerint borúlátó volt. Féltette Budapest pénzügyi egyensúlyát e nagy és egyidejű városátalakító vállalkozásoktól. Szerencsére azonban nem a borúlátóknak, hanem a derülátóknak lett igazuk, akik ezzel a kisvárosiam Budapestet világvárosi rangra lendítették.

Barna Ignácz költői munkái.

1. Barna Ignácz Versei. Budán, a magyar királyi egyetem betűivel. 1846.

2. Szerelemhangok. Irta: Barna Ignácz. Pesten, nyomatott Trattner- Károlyi betűivel. 1850.

3. Politikai versek a Borsszem Jankóban.

5. A műfordító.

Barna Ignácz irodalomtörténeti jelentőségét és nagyságát nem lírai költészetében kell keresnünk, hanem műfordítói tevékenységében. A latin klasszikusok egyik legtermékenyebb és legjelesebb műfordítója a magyar irodalomban. A latin nyelv kiváló ismerője, ennek legmélyebb rejtelmeibe hatolt be. Széleskörű philologiai ismeretei révén a legnehezebb, a leghomályosabb nyelvi kitételeket is helyesen értelmezte, úgyhogy nagy klasszikus-philologusunk, Németiig Géza professzor Barna felett tartott akadémiai emlékbeszédében21 Persius fordításáról ezt mondja: „Valóban tisztelettel kell adóznunk buzgalmának, midőn azt látjuk, hogy e nehéz írónak alig van oly helye, melyet félreértett volna.“ Azután, ami a fő, költő volt -— igaz, igen középszerű költő —, de teljesen uralkodott a verselés technikáján, ami mind lényegesen hozzájárult műfordítói sikereihez. A műfordítói készségről

Hej Margidhíd, Margithíd,

Eád sem szorult szent Margit;

De mikor sok itt a pénz,

S a pénznél is több az ész.

Tönkre jutott a haza,

Egeket ver panasza,

Nem drága dal, híd s kéjhely,

A népnek most kenyér kell.

Munkatanács, hej tanács!

Ütne beléd a kartács!

Sződd össze a sátorfád.

S hord el szépen az irhád.

21 Némethy Géza: Barna Ignácz emlékezete. (Felolv. a M. T. Akadémia 189ß december 21-ikén tartott ülésében.) Megjelent az Egyetemes Philologiai Közlöny, 1897. év Il-ik füzetében.