Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

40 foghúzást. A gyökéresatorna-terápia, ill. foghúzás előtt és után végezték vizs­gálataikat. A vizsgált esetekben sokkal több javulás mutatkozott a chemothera­­peuticumok alkalmazásánál, mint a sebészi esetekben. Szerző a jó gyökérkezelési eredmények elérésére szükségesnek tartja: 1. a kezelendő esetek szigorú megros­tálását; 2. a gyökértömés előtt végzett bakteriológiai vizsgálatot, a gyökércsa­­toma sterilitásának megállapítására. Az esetek megrostálására vonatkozólag nem ajánlja a gyökérkezelést a következő esetekben: A. Általános betegségek: 1. Arthritis, rheumatismus, iritis, cardiovascularis-renális betegségek (gócfertőzés betegségek); 2. leukaemia, syphilis, aetiv tuberculosis vagy diabetes. В. Helybeli tényezők: 1. Igen kiterjedt apikális vagy periapikális, vagy a fog cementjét illető körfolyamatok. 2. Igen nagyfokú paradentális körfolyamat (ahol az alveo­laris resorptio a gyökérfelület felét vagy még nagyobb részét illeti. 3. Ahol a periapikális táj a foramen apikalén át nem érhető el, vagy mechanikus obstruc­tio, vagy a gyökéresatorna alakja, vagy nagysága miatt. 4. Ahol az aseptikus ellátás nem vihető keresztül. Az esetek szigorú megrostálásán kívül feltétlenül szükségesnek tartja — az eredményes kezelés szempontjából —■ a gyökértömés előtti bakteriológiai vizsgálatot megállapítandó, hogy a gyökéresatorna steril-e. Appleton szerint periapikális infectio esetén a negativ bakteriológiai lelet után végzett gyökértömés sokkal kedvezőbb esélyeket nyújt klinikai és röntgenológiai szempontból is, mint a positiv bakteriológiai lelet után végzett gyökértömés. (Waltner Károly dr.) STEINKAMM: A Dessart-féle golyóssterilizátor teljesítőképes­ségének határa. D. Z. W. 1937. 24. sz. Konzerváló tevékenységünk közben használt apró műszereink (fúrók, ideg­tűk, stb.) sterilizálása mindig nehézségbe ütközik. A műszer leégetése, alkohol­ban, antiseptikus folyadékban való tartása, kiégetése vagy egyszeri használat után való eldobása részben károsan befolyásolja a műszer anyagát, részben nem gazdaságos. Ideális gyorssterilizátomak mutatkozott a Flaherty-fele, mert pilla­natok alatt teljes sterilitást hozott létre, azonban az eszközre reátapadó fém­részecskék miatt egyenetlen felszínü eszközök sterilizálására nem volt alkalmas. (Sok éves tapasztalat bizonyítja azonban, hogy kellő gyakorlat mellett ezek a hibák kiküszöbölhetők. Ref.) Dessart a Elakertipsterilizátor elvét átvéve ugyan­csak fém felmelegítésével éri el a sterilizációhoz szükséges hőfokot. Készüléke üvegtartály, melybe acélgolyócskákat helyez. Ezt kívülről elektromos árammal me­legített fémköpeny veszi körül. A készülék automatikusan kapcsol ki, ha a golyós­­kák 230°-ra melegedtek és kapcsol be, ha a hőfok ez alá süllyedt. Kis eszközöket a felmelegített golyók közé helyezve 45 sec. alatt esírtalanít. Nagyobb eszközök sterilizálására, tekintettel a nagy hőelvezetésre, sokkal hosszabb idő kell. Szerző a Dessart sterilizátor prospektusában közölt sterilizálási idő ellenőrzésére bak­teriológiai vizsgálatokat végzett. Idegtűt, fúrót és Mffler-tűt staphylococcus és sporatartalmú burgonyabacillus tenyészetbe mártott, majd megvizsgálta, hogy a fertőzött eszközök mennyi idő alatt csírtalanodnak. Kiderült, hogy ezeknek a kis eszközöknek csírtalanítására 25 sec., spórás baktériumok elölésére legalább 45 sec. szükséges. Ha a fúrót egyenes- vagy könyök-darabba fogta be és így akarta steri­lizálni, úgy 60 sec. sem volt elég a sterilizáláshoz. Kísérletképpen különböző vas­tag fémpálcikákat sterilizált. A fúró-vastagságú 45 sec. alatt, a fél cm. vastag másfél perc és az 1 cm. vastag 3 perc alatt csírtalanodott. További kísérletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom