Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
41 azt mutattak, hogy olyan nagyságú eszközök, mint az egyenes-könyökdarab, fogók stb. hosszabb idő alatt sterilizálhatok csak, mint amennyi ezek kifőzéséhez szükséges. Ezek a számok a prospektusban megadott sterilizálási időt jóval túlhaladják. Ugyanez áll a vattára, papírcsúcsokra, vattatörlőkre is. Itt 5 perces sterilizálás után a kitenyésztés eredményes és csak 8 perc után lesz negatív. Spóratartalmú anyaggal végzett kísérletnél 12—15 percig tart a sterilizálás, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a sterilizátor ezeknek esírtalanítására nem alkalmas. Injekciós fecskendők és tűk sterilizálására kis elektromos főzőt ajánl, vagy a Schöne-íéle stativát. Mindkettővel sokkal hosszabb idő alatt nyer csak sterilitást, mint amit a prospektus feltüntet. Összegezve kísérletei eredményét, megállapítja, hagy a golyó-sterilizátor csak kis műszerek, mint idegtű, Miller-tü, fúró (egyenes- és könyökdarabba való befogás nélkül) sterilizálására alkalmas és csak erre ajánlható. A prospektusban szereplő sterilizálási idők helytelen megállapítása arra enged következtetni, hogy erre vonatkozó kísérleteket a gyáros nem is végzett, azok kísérletek nélkül állapíttattak meg. (Makovényi.) Dr. KÖNIG: A szilikátok káros hatásáról a fogbélre. (Zur Frage der Pulpaschädigungen unter Silikatzementfüllungen.) D. Z. W. 1937. No. 40. Szerző vizsgálat tárgyává tette szilikát-golyókkal érintkezésben volt víznek hatását paraméciumokra. A р.-at tartalmazó folyadék egy cseppjét hozta össze a kérdéses szilikátos vízzel és bizonyos idő múlva vizsgálta mikroszkópon a hozzátett folyadéknak hatását a p.-ra. 0.34 g-os szilikátgolyó félóráig a levegőn volt és utána különböző ideig 1 cm3 vízzel összehozva állt. A vízből kivett próbák azt mutatták, hogy ha a víz a szilikátgolyóval félóráig, vagy tovább érintkezésben volt, a paraméciumokra félreismerhetetlenül káros hatást fejtett ki, mely először azok súlyos károsodását, majd pusztulását okozta. A foszfátcementeknél és kőcementeknél ez a mérgező hatás hiányzik; a fenti úton előállított folyadék a p.-ra teljesen ártalmatlan. Szerző szerint ezt a mérgező hatást a szilikátből felszabaduló, tehát nem kötött sav és só okozza. Gyakorlatilag ebből az következik, hogy továbbra is a legnagyobb gondossággal kell szigetelnünk szilikáttöméseinket. A durosim nevűi anyag hozzákeverése a szilikátokhoz, azok mérgező hatását nem semlegesíti. Cement és kőcementszerű anyagok alatt különösebb elővigyázatot nem tart szükségesnek. (Ebben a szerzők egy része más véleményen van. Bef.) (Örömmel kell üdvözölnünk ezen vizsgálatokat, melyek biológiai próbát jelentenek, a fizikális-kémiai eljárások mellett a szilikátok savkötésének vizsgálatában. Bef.) (Hattasy.) Dr. SCHEER: Gyökércsúcs feletti gócok diatermiás kezeléséről. (Über die Behandlung apicaler Herde mit Diathermie.) D. Z. W. 1937. 41. Leírja, hogy pulpa gangréna esetében a jelenlévő baktériumok diatermia hatására csak azon esetben pusztulnának el, ha. 55° C. mellett legalább 20 percig alkalmaznánk azt. Miután a gyökérhártya csak kb. 6° C. hőemelkedést bír el, vagyis 43° C.-ig, a diatermia használhatatlan lenne, azonban a következő eljárás mégis nagyon jó eredményeket ad.
