Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 Már régi törekvés, hogy minden szájüri műtétnél, vagy mindazon szomszédos területen történő műtéteknél, ahol a szájüreg megnyitása előreláthatólag elkerülhetetlenné válik a gyógyulásra, kedvező feltételeket teremtsünk és a csírtalanítást a lehetőséghez mérten elvégezzük. Ezen törekvés az 1925. évet megelőzően kizárólagosan a száj fokozottabb ápolásából és enyhe fertőtlenítő száj öblítők alkalmazásából állott. Lehetőség szerint arra törekedtek, hogy mindazon kórokozó telepeket, melyek a szájüregben szemmel láthatólag feltalálhatok voltak — szuvas fogak, tályogos gyökerek, fogkő, genyes mandulák — megszüntessenek. A műtétet megelőzően tehát azokat a fogakat, melyek konzervatív kezelésre alkalmatlanok voltak, eltávolították és a kezelésre alkalmasakat végleges vagy ideiglenes tömésekkel látták el. Hosszabb gyökérkezelési eljárások folyamatba helyezése a műtétek aránylagosan sürgős voltánál fogva sem tanácsos. A fogak letisztítása és a fogkövek eltávolítása különösen ápolatlan szájban bír nagy jelentőséggel, mert a fogak nyakára lerakodott kövek az ínyen széligyulladást tartanak fenn és mint kórokozó telepek szerepelnek. Az íny genyes gyulladásait a fogkövek előzetes eltávolítása után ecseteléssel iparkodtak megszüntetni és az íny tasakjait csírtalanítani. Szájöblítőszerül legáltalánosabban a hydrogensuperoxyd, hypermangán és chlorkáli-oldatot használták, melyek közül a két előző még ma is használatos szer és csupán az utóbbi használatát hagyták el mérgező volta miatt. 1925-ben Moure igen nagy fontosságú és érdekes megfigyelést tett. Igen sok nyelvrákot lévén alkalma operálni, azt a megfigyelést tette, hogy azok a betegek gyógyultak jól és szövődmény nélkül, akik közvetlenül a műtét előtt antilueses kúrában részesültek. Ennek a magyarázatát az arsen csíraölő hatására vezette vissza és ajánlotta is az arsen használatát a szájiireg csírtalanításéra. A következő évben klinikánkon Czirer és NováJc dolgozták ki és ajánlották a szájiireg műtéti előkészítésére és utókezelésére antilueses kezelésnek beillő eljárásukat, melynek lényege a következő: A beteg az első napon kap 0.15 neosalvarsant (ma már magyar készítményt: Eevival-t használunk) és két ccm. bismosalvant. Ezzel egyidőben szájöblítésre is revival-oldatot adunk, még pedig 0.45 revivalt egy liter vízben oldunk és azt a beteggel egy nap alatt elhasználtatjuk. Két nap múlva 0.30 revivalt és 2 ccm. bismosalvant kap a beteg és az előkészítés utolsó napján, a hatodik napon 0.45 revivalt és 2 ccm. bismosalvant adunk. Az utókezelés tartama alatt — ha a beteg jól tűrte a salvarsant —• 2—3 napi megszakítással tovább adjuk a revivalt és a bismosalvant a 14-ik napig. Természetesen a .szájöblítésről is
