Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-03-01 / 3. szám
99 Egyéb előnyei közismertek: a betegek jobban tűrik, kevésbbé okoz hányingert. A gipsszel szemben kompressziód lenyomatok vételére kiválóan alkalmasak. A melegen plasztikus lenyomatanyagok közül ma is a legelső helyet foglalják el a Kcrr-gyár által forgalombahozott készítmények. Mint említettük, a részleges foghiánnyal bíró száj lenyomatvételére hasznosaknak bizonyultak azon tapasztalatok, melyeket a fogatlan száj lény ómat vételénél, a szájnyálkahártya egyénenként változó plasztieitására és elmozdíthat óságé ra tekintettel tettek, a lenyomatanyagok esetenként való megválasztásával. A funkciós lenyomatnál, melynél az aktive elmozduló lágyrészek széleit elmozdult állapotban kívánják rögzíteni, — lenyomatvételre igen alkalmasnak bizonyultak a kompoziciós anyagok (Kerr, stb.). A rágónyomás, illetve rágás alatt vett lenyomatvételnél, melynél nemcsak az aktive elmozduló szélekre, de a protézis által fedett nyálkahártya összenyomhatóságára, illetve a nyálkahártyának a protézissel való rágáskor létrejövő alaki változására is tekintettel vannak, használják a Spreng-féle guttaperchát. A részletes pótlásnál ezen lenyomatvételi eljárások ma még nincsenek úgy kidolgozva, mint a teljes pótlásnál, jóllehet az utóbbi évek folyamán történtek ezirányú törekvések. Nem váltak be a gyakorlatban a Kennedy által ajánlott és Wannenmacher által módosított úgynevezett Kerrkulcs-lenyomatvételi módszerek (Kerrschlüsselstückmethoden); a velük elért eredmények nem álltak arányban e módszer hosszadalmas és körülményes voltával. Alámenő részek, összetérő fogak esetén ugyanis az ily eljárással készült protézisek a szájbahelyezéskor önkényes korrekcióra szorulnak. Összetérő fogak esetén Reichenbach plasztikus masszát helyez a hézagba, azt a teljes megkeményedés előtt eltávolítja, lehűtés után az alámenő részeket elfaragva és a hézagba visszahelyezve gipsszel vesz lenyomatot, amikor ezen a hézagba helyezett darab (Schaltstücke) a gipszlenyomattal együtt eltávolítható. Reichenbach felveszi, hogy nem mindig a ferdén álló, összetérő fogak okozzák részleges prothezisnél a lenyomat, illetve lemez hibáját. Az általános tapasztalat szerint jó eredményt várhatnánk jó gipszlenyomat, a lehorgonyzás célszerű megválasztása és elhelyezése, helyes harapásvétel és az artikuláció megfelelő beállítása esetén. Mindezek szemmeltartása mellett a kész prothezis mégis igen gyakran rágásra alkalmatlan, mert nem fekszik jól, vagy éppen billen, vagy a betegnek fájdalmat okoz, Reichenbach ezen eredménytelenség
