Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-02-01 / 2. szám
81 Gottlieb legutóbb itt számolt be arról az eredményről, melyet a Seidner-féle aspiratiós eljárással ért el. Lényege, hogy alkalmas készülékkel nagy nyomás mellett a gyökércsatorna putrid tartalmát kiszivatja. A gondolat nem új, mert már előtte Vili, Ayton, Albrecht, Schröder stb. hasonló elv alapján jártak el, legfeljebb a kivitel tökéletesebb. Eredményei állítólag igen jók. Sajnos, ezirányú tapasztalatokkal nem rendelkezünk. A periodontitis therapiájában csak úgy, mint a gangraena kezelésében, valamikor nagy szerepet játszottak az antiseptikumok. Minden jó gyakorlóorvosnak meg volt és meg van az eljárása, mellyel a legcélravezetőbb therapiás eredményeket véli elérni. Klinikánk eljárása az újabb irodalom kísérleti adatainak jegyében kiküszöböl minden olyan medikamentozus kezelést, mely a periodontium még életképes szövetének regenerativ képességét károsan befolyásolná. Bár Römer megállapítja, hogy a gyökércsatornát igen sokszor keményállományú képződmények, mint mésztartalmú concrementumok és ú. n. denticulusok zárhatják el, ezeket nem igen szoktuk erős savak hatásának kitenni. Itt is legtöbbször eredményre vezet az óvatos mechanikus feltárás. Nem használjuk a periodontium közvetlen közelében Buckley oldatát (tricresolformalin), antiformint, eugenolt, stb. A tág feltárás, a periodontium szöveteire ártalmatlan anyagokkal (H202, chloramin) való átfecskendés és nyugolamba helyezés után a lobos folyamat hamar demarkálódik, az ép szervezet reactiója a lob tovaterjedésének határt szab. A folyamat bő secretio mellett lezajlik, tünetmentessé válik. Második feladatunk a lezajlott heveny folyamat után a gyökércsatorna csírtalanítása, hogy a periodontiumtól a fertőző ágenseket távoltartva, az reparativ képességét visszanyerje, gyógyuljon. Ezen cél elérésére két eljárást gyakorlunk, melyek egyike klasszikusan antiseptikus: Walkhoff eljárása, míg a másik az elektromos áram sterilizáló hőhatásán alapszik, a diathermia. A Walkhoff-eljárásnál a gyökércsatornát és azon keresztül a periodontiumot elárasztjuk ChKM-oldattal; ez az oldat az újabb kísérletek bizonyítéka szerint olyan lassú mértékben oldódik, hogy az ép, élő szövetre nem hat edzően. Ha az oldat hatása alatt a bő secretio megszűnik, a gyökércsatornát jodoform pasztával töltjük ki. Amilyen mértékben szívódik fel a periodontiumból a jodoform, oly mértékben képződik új csontszövet, gyógyul a folyamat. Klinikánk sok éves tapasztalata arra enged következtetni, hogy az antiseptikus eljárások közt a Walkhoff-féle az, amely az újabb irodalom idevonatkozó követelményeinek is leginkább megfelel.