Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-05-01 / 5. szám
321 klinikai assistens, Bárkányi István dr. és Székely Imre dr. poliklinikai gyakornokok közreműködésével. A dicséretet nyert „Paradentium“ jeligéjű mű szerzője Fischer István dr., egyetemi tanársegéd. A közgyűlés lelkes éljenzéssel ünnepli a szerzőket és hozzájárul a bírálóbizottságnak a közgyűlés elé terjesztett indítványához. Simon Béla dr., egyetemi magántanár a Szabó József-pályadíjnyertes munkák kiadására vonatkozó szóbeli indítványát a gazdasági bizottsághoz és a jóléti osztályhoz utalja részletes tárgyalás céljából. Balázs Győző dr., mint a pécsi csoport elnöke terjesztette elő az alsódunántúli fiók jelentését. Fiókunk még mindig az interregnum korát éri. Morelli elnök árnak már két éve óhaja, hogy ezt a nagy területi egységet két részre osszuk, Somogy, Baranya, Tolna vármegyék külön fiókot alkossanak Pécs székhellyel. Sok fáradozásunk ellenére sem sikerült a kettéosztást megcsinálni s ez jórészt a kollégák nemtörődömségén múlik. A gazdasági leromlás, a különféle betegbiztosító pénztárak által történt betegelvonás a magánpraxisból, a nincstelenség lethargiája szinte fásulttá tettek mindent. A fogorvosok száma például Pécsett az utóbbi két év alatt megduplázódott, a magánpaciensek száma pedig a felére csökkent. Az újonnan letelepedett fiatalok élni akarnak s hogy praxist és megélhetést teremthessenek, egymásra licitálnak lefelé az árakkal. Nem számítanak azzal a körülménnyel, hogy majd a második évben már adót is kell fizetni; hogy a technikus kiadásokon felül egyéb rezsi is terheli a rendelőt, hogy társadalmi kötelezettségek is lesznek, mely mind, mind, pénzbe kerül s ha egyszer oly minimális áron kezd rendelni, mely még a tisztességes kereskedői haszonnál is kevesebb, soha sem fog tisztességes árakat elérni tudni, lassanként feléli a tőkéjét, műszereit nem tudja pótolni, ha neki adós marad a paciens, ami, sajnos, elég sokszor előfordul, ő sem tudja a technikust, a dentáldepot, az adót, a házbért és egyéb kiadásokat fedezni s egy anyagi tönkremenés lesz a következménye. Azután jött az aranyrendelet, mely nagy probléma elé állított bennünket s melyet a központ gyorsan és precízen elintézett. A kamarai tervezetnél a fogorvosok érdekeinek érvényt tudott szerezni, megszűntek a személyi villongások, alkotó munka indult meg az Egyesületben. Ezek mind oly nyomós érvek voltak, mellyel sikerült végre ismét egy táborba tömöríteni a területileg összefüggő három vármegye kollégáit és 15-én tartott értekezletünkön egyhangú lelkesedéssel kimondották a három vármegyére terjedő Alsódunántúli fiók életrekeltését és a közgyűlés előkészítésével négy kollégát bíztak meg azzal az instructióval, hogy még a tavasszal a közgyűlés megtartandó. Hiszem és remélem, hogy ha megindul a fiók rendes munkája, kölcsönös megértéssel sok jelenleg helytelen dolgon lehet majd segíteni. A fiók hivatalosan nem működvén, az öt év előtti közgyűlés határozata értelmében az ügyeket én intéztem, bevonva minden fontosabb tárgyalásba azokat a kollégákat, kik érdeklődtek a munka iránt. Tartottunk az év folyamán öt ülést, melyen főleg gazdasági ügyeket intéztünk. Sajnos, a kollégák 4
