Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-04-01 / 4. szám

fogjuk élvezhetni. De ennek a sikeres munkának elengedhetetlen feltétele, amint azt beszámolóimban ismételten hangoztattam, a fogorvosi kar egysége, mert csak egy homogén egységgel, egy kompakt tömörüléssel, amelynek minden tagja egy eszme, egy gondolat és egy elérendő cél tántoríthatatlan harcosa, tudjuk majd elérni követeléseinket. Tisztelt Közgyűlés! A kamarai törvényjavaslattal kapcsolatos eseményeket Önök részletesen ismerik. Ha a kamarai törvényjavaslat nem is váltotta be teljes egészében azokat a reményeket, amelyeket az orvosi kar a jövője, megélhetése és existenciájának gyarapítása szempontjából tőle várt, ha a javaslat elgondolásában oly hiányok is mutatkoztak, amelyek a magyar orvosi kar várva-várt egysé­gesítését egyelőre valóra nem válthatták és ha belső konstrukciójában nem is felelt meg teljesen azon reményeknek, amelyeket az orvosi rend a Kamara­rendelettel szemben táplált, reánk fogorvosokra vonatkozólag mégis oly rendel­kezéseket tartalmazott, amelyek minden tekintetben megfeleltek a mi intencióink­nak és úgy a falazásra, mint a kuruzslásra vonatkozólag eddigi ezirányú akcióinknak sikeres befejezését és illetékes helyen a mi, e kérdésekre vonatkozó eddigi munkálkodásainknak elismerését jelentették. Morelli Gusztáv dr. elnökünk a M. O. O, Sz. igazgatótanácsában ebbeli felfogásunknak kifejezést is adott. A javaslat megjelenése, különösen annak 33. és 34. §§-ai, amelyek a kuruzslás büntető szankcióit tartalmazzák és amelyek hivatva volnának ennek a régóta kárhoztatott anomáliának egyszersmindenkorra véget vetni, nagy visszhangja támadt a fogtechnikusok körében. Ennek következtében egy minden tekintetben jól megalapozott sajtókampány kezdődött az összes fővárosi lapokban a Kamara­javaslat fentebb említett §§-ai és a fogorvosi kar ellen, valamint ezzel egy­idejűleg memorandummal fordultak a képviselőház tagjaihoz, amelyben az ő vélt sérelmeiket feltárták és arra orvoslást kértek. A M. F. O. E., mint szaktestület, abból az elgondolásból kiindulva, hogy a fogorvosi kar külön vágányokon nem haladhat és csak a M. O. O. Sz.-al közösen, mint az orvosi kar egyik szerves része működhetik együtt, hivatalosan ezekre a kvalifikálhatatlan sajtó­támadásokra nem válaszolt, de készen állott arra, hogyha majd a javaslat, amely már a parlamenti bizottságokon keresztül ment, a plenum elé kerül, megfelelő szakszerű objektív alapokon nyugvó és bizonyítékokkal alátámasztott informá­ciókkal fogja az illetékes köröket ellátni. A sajtóban egyes kartársaink, Tihanyi Béla dr., Halász Henrii; dr., sőt a szakmánkon kívülálló Liebermann professzor tollából jelentek meg ugyan a nagyközönséget felvilágosító cikkek, amelyeknek feladata az volt, hogy letompítsák a fogtechnikusoknak a nagyközönséget valót­lanságokkal elárasztó közleményeit. A javaslat — sajnos — a közbejött kormány­­válság és a parlament feloszlatása miatt érdemleges tárgyalás alá nem került. Reméljük azonban, hogy Kozma Miklós dr. belügyminiszter úr Őnagyméltósága e javaslatot illetőleg teljes mértékben osztja elődjeinek felfogását és a közel­jövőben összeülő új törvényhozás rövidesen le fogja tárgyalni azt, mikor is majd megszűnnek az e téren jelenleg még uralkodó lehetetlen állapotok. Tisztelt Közgyűlés! Az elmúlt hónapok ezen sajtókampányában alkalmunk volt látni mindannyiunknak, hogy kikkel állunk szemben. En tisztelem és becsülöm azt a fogtechnikust, aki a törvényekben előírt legális keretek között működik, iparát becsületesen, tisztességesen űzi és ezzel keresi meg éppúgy, mint mi mindnyájan kivétel nélkül ma, keserves napi kenyerünket, de kérlelhetetlenül küzdők mindazok ellen, akik tudatos félrevezetéssel, elferdített következtetésekkel igyekeznek a legfelsőbb fórumokat is arra bírni, hogy az ő illegális működésüket 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom