Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
57 ív, stb. Nagy hiba, ha a hátsó széli lezárás nem pontos, ez sok hányingernek és szívónak magyarázata. Az alsó állcsonton a kanálhatároknak megállapítása jóval nehezebb. Rendszerint túlnagy kanállal dolgoznak. A helyesen megválasztott nagyságú kanálnak a nyelv és pofák mozgásai közben is helyén kell maradnia. Ügy a lemez széleit, mint az esetleg készített szárnyakat ne képezzük túlvastagra, mert a nyelv és az ételek beleakadnak és a lemezt elemelik helyéről. A distális lemezhatár ne terjedjen rá hosszan a tuberculumra, mert így az összenyomható lágyrész a lemeznek hypomochlionja lesz, az étel alámegy és a lemezt felemeli helyéről. Alábélelésre is használhatjuk a guttapercha lenyomatanyagot (melyet a lenyomatvételre is alkalmazunk.) Alábélelésre főleg az alsó lemez alkalmas, felül kevésbbé célszerű végezni, mert könnyen harapásemelés és más articulatiós eltérések következnek be. Az így javított lemezek gyakran billegnek a szájban. A rágólenyomat öntött aluminiumkanállal, 1 mm. vastag guttaperchával, felületükön alakítható rágósáncokkal (Kerr) rágás, beszéd, stb. közben, tehát a prothesis normális functiói alapján a lemez számára a legmegfelelőbb lenyomatot, illetve basist adja. Molnár László dr. J. Hunter és A. Chessina (Moszkva) : Klinikai-bakteriologiai vizsgálatok az idegölő anyagok baktericid hatásáról. (Klinischbakteriologische Untersuchungen über die bakterizide Wirkung der devitalisierenden Mittel.) Zahnärztliche Rundschau. 1933. 42. szám. Az előző években Hoch, Hartmann és Smirnow foglalkoztak kísérletileg az arsenes fogbetétanyagok baktériumölő hatásával és mindhárman arra az egyöntetű eredményre jutottak, hogy az elhalt pulpa, valamint a gyökcsatorna sterilnek tekinthető. Szerzők megvizsgálták arsensavas anyagokkal való devitalizálás után : 1. a korona és a gyökérpulpát, valamint 2. a gyökércsatomát, olymódon, hogy kitenyésztést végeztek 67 esetben. Pulpitis partialis (ÁrTcövy classificatiója szerint) kórjelzésü eseteket választottak ki. A kitenyésztés 49 esetben positiv s csak 18 esetben járt negatív eredménnyel. Közlik az aseptikus methodikájukat részletesen. A második kísérleti sorozatukban bebizonyítják, hogy sem az arsensavnak, sem az arsentartalmú kobaltnak antiseptikus hatása nincsen, azaz a baktériumok növését egyáltalában nem gátolják. Amennyiben bizonyos idegölő pasztának baktericid hatása van, az a phenol-, eugenol- stb. tartalmának tudható be. Tehát a pulpa arsensavval való devitalizálása után nem tekinthető sterilnek és az aseptikus kautélák mellett való mechanikus kitisztítása a gyökércsatomának semmiesetre sem biztosít sterilitást. Bánhegyi. Ervin Burrlein (Rothenburg) : A kondylus vertikális irányú kilengéseinek nagyságáról. (Über die Grösse der vertikalen Schwingungen des Kondylus.) Zahnärztliche Rundschau. 1933. 35. szám. Még rövid idővel ezelőtt az volt az általános nézet, hogy az emberi állkapocs egykarú emelőként működik, amelynek hypomochlionja a fossa glenoidalisban fekszik. Ennek természetes következménye az volna, hogy a nyomás a fossa glenoidalisban a legnagyobb, ami azonban már anatómiai szempontból is lehetetlen. Ezért az a kérdés vetődött fel, vájjon a hypomochliont nem képezi-e
