Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
53 Könyvismertetés és lapszemle. Bovat vezető: Landgraf Ervin dr. Madarász Erzsébet dr. : Fogszabályozástan. 202 oldal. Eggenberger kiadása. A legelső magyar fogszabályozási tankönyv fekszik előttem, amelynek szerzője a buüápesti stomatologiai klinikán Salamon professzornak, a magyar orthodontia mesterének volt kitűnő tanítványa. A szerzőnek az érdeme tehát egyúttal a klinikának és mesterének is érdeme és azért e munka méltán járul hozzá a stomatologiai klinika huszonötéves jubileumi ünnepségének nagyobbá és díszesebbé tételéhez. Annakidején nekem az O. T. I. központi fogászati rendelőintézetében az állcsontsérültek gyógykezelésénél és a fogszabályozásoknál volt szakavatott munkatársam, kinek szeretetteljes és gondos munkáját ott tanultam megbecsülni és értékelni. Kritikai szemmel nézve a könyvet, meg kell állapítani, hogy az nem mentes a kisebb hibáktól, amelyek természetszerűleg adódnak a magyar könyvpiacon még újszerű mű alkotása közben és ugyanilyen kisebb hibák a szöveg közé nyomtatott ábráknál is hellyel-közzel előfordulnak, de mindazonáltal mégis örömmel kell a könyv megjelenését üdvözölni. Az előbb említett, részben elírási, részben nyomdatechnikai hibák mellett is (amelyek nagyobb részét a műhöz csatolt hibaigazító lap korrigálja), a könyv alkalmas arra, hogy tanítson. Különösen alkalmas azok számára, akik az orthodontia területére, mint ismeretlen kezdők lépnek. A fogszabályozásban előforduló szükséges tudnivalókat egyszerűen és világosan adja elő úgy, mint a jó tanuló, aki a leckéjét könyv nélkül, a saját szavaival adja elő. A könyv lapozgatása közben mindinkább megerősödik bennem az a tudat, hogy mindazt, amit eddig gyűjtött, az orthodontia fejlesztése céljából, át akarja adni a kartársaknak. Ezért a könyv jellege inkább compendiumszerű, nem mélyed bele az egyes irányzatok egyéni bírálatába és nem vállalja a kritikus bíró szerepét. A könyv áttanulmányozását elsősorban természetesen a fogszabályozással foglalkozni óhajtók számára tartom szükségesnek, de emellett nemkevésbbé kívánatos, hogy az általános fogorvosi gyakorlattal foglalkozó kartársak is figyelemmel forgassák a könyvet, amelyből mindazt megtanulhatják, amit a modern fogszakorvosnak — ha fogszabályozással nemi is foglalkozik — a stomatologia e speciális ágával kapcsolatban tudnia kell, hogy az orthodontiai kezelést igénylő beteget idejekorán megfelelő szakkezekbe juttathassa. Csilléry. E. Türkheim: A klinikai prothetika zsebkönyve. (Taschenbuch der klinischen Prothetik, ihre Praxis, ihre Fehlerquellen.) 238 oldal, 232 ábra. H. Meusser kiadása. Berlin, 1933. Ára kötve 11.80 márka. E pompás kiállítású könyvecske a hamburgi egyetem prothetikai osztályának tapasztalatait foglaja össze. Elsősorban nem a tapasztalt öreg fogorvosok részére készült, hanem a fiataloknak, azok között is különösen a tanulóknak. „A beérkezettnek semmi sem jó, De mindig hálás lesz a tanuló.” Ezzel a mottóval menti E. Türkheim az előszóban könyvének azt a fogyatékosságát, hogy nem terjeszkedett ki az összes jó módszerek ismertetésére. Ez természetesen sokszorosan túlnőtte volna e könyvecske kereteit. „Különben is nem a módszer — írja—, hanem a mód a fontos."
