Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
29 végül tisztán hám-, vagy kötőszöveti sejtek alkotják a tenyészetet. A harmadik csoportba (13. ábra) tartoznak tenyésztési szempontból a központi idegrendszer szervei, az agyvelő és a gerincvelő, belőlük a kultúrában hajszálerek és tengelyszálak nőnek ki. Sok ezer kultúrát készítettünk és majdnem kivétel nélkül ezt a három typusos mikroszkópos képet láttuk néhány transplantatio után. Mi történik tenyésztéskor az eredeti szervdarabban? Erre a kérdésre pontos feleletet adni már nehezebb. Több mint egy évtizedig vitatkoztak a kutatók, főképpen a franciák és az amerikaiak, ezen a kérdésen. A franciák élükön Champy-vnl azt állították, hogy a 11. ábra. 12. ábra. У esetenyészet. Pankrastenyészet. kultúrában a szövetek elvesztik specifikus jellegüket és a sejtek alkalmazkodnak az új környezethez: morphologiailag dedifferentiálódnak, vagyis teljesen egyforma hámsejtek, vagy kötőszöveti sejtek keletkeznek, bármilyen szervből származott a tenyészet. Az amerikai vizsgálók élükön Garrel-lel ezzel szemben azt állították, hogy a sejtek a kultúrában is megtartják specifikus sajátságaikat és morphologiai jellemvonásaikat, például a pajzsmirigy tenyészetében acinusok keletkeznek, melyek colloid váladékot termelnek. Láthatjuk a fentiekből, hogy ez a két nézet teljesen ellenkezik egymással. Már egy évtizeddel ezelőtt felmerült bennem az a gondolat, hogy ez a két ellentétes eredmény csak úgy magyarázható, ha pontosabban szemügyre vesszük mind a táplálótalaj összetételét, mind pedig az állat korát, amelyből a tenyésztett szövet származik. Amikor később személyes érintkezés révén megfigyelhettem úgy a francia, mint az amerikai vizsgálók munkáját és mikroszkóp alatt
