Fogorvosi szemle, 1930 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1930-02-01 / 2. szám
109 miatt volt elengedhetetlen szükséges. Az arcus zygomaticus, tekintettel a tuberculum articulare hiányára, szükségszerűen csak egy gyökérrel eredt. A fogóharapási alapállás miatt a diastema a rágás véghezviteléhez volt elengedhetetlen szükséges. Az pedig, hogy az ember ősének fogóharapási alapállása volt, a leletek és a fogak kopási felületeinek nyomai igen világosan mutatják, mert a fogkopás módja és nagysága elsősoiban is az alapállás függvénye és másodsorban függ csak a fogsubstantiák felépítésétől, vagy pedig a táplálkozás minőségétől. Az anthropoid fossa mandibularis, anatómiai felépítési módjánál fogva, elüt az ember állkapocsízületének árkától. A különbségek Wallisch, Lubosch, részben pedig az általam megejtett vizsgálatokból már ismeretesek. Az. eltérések lényege, hogy az emberszabású majmok állkapocsízületének ürege nem hullámos alakú, vagyis tuberculum articularenélküli, az izületi üregnek processus retroglenoidalisa van, a fossa mandibularis az emberi fossa mandibularisnál nagyobb, de sekélyebb az ékcsont négyszárnyúval egy niveauban, frontális irányban fekvő árok. A leírt anatómiai tulajdonságok a diluvialis korban élő emberre is nagyjában charakteristikusak. A ma élő újszülött állkapocsízülete és az anthropoid articulatio mandibularisa között, a tuberculum articulare hiányán kívül, még más megegyező tulajdonságokat is tudtam kimutatni. így elsősorban is az embernél épúgy fellelhető a processus retroglenoidalis, mint akár az emberszabású majmokban. Csak, míg ezekben ez igen nagy és erős, addig az a ma élő emberben csökevényes, mert a tuberculum articulare megjelenésével visszafejlődött. Thiem és Mayer a fossa mandibularis hátulsó részében az os tympanicum felé eső kis csontos nyujtványt írnak le, mely minden egyes emberben fellelhető és a capitulum mandibulaenek hátrafelé való nekitámaszkodásául szolgál. Ők ezt a csontos nyujtvány tuberr culum tympanicumnak (Thiem), tuberculum articulare posticumnak (Thiem), conus articularisnak (Mayer) nevezik. Én a fossa mandibularisnak ezt a forgónyujtványát (Drehzapfen) vettem vizsgálat tárgyává fejlődéstani alapón és minden kétséget kizárólag arra az álláspontra jutottam, hogy a forgónyujtvány tulajdonkép a processus retroglenoidalisnak csökevényes alakja. Bizonyítékaimat erre vonatkozólag a következőkben ismertetem: Az anthropoidok processus retroglenoidalisa az arcus zygomaticus alkotó része, amennyiben kötőszövet helyén való csontosodása belőle fejlődik. Az emberi magzati stádium első három havában a fossa
