Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1929-01-01 / 1. szám

32 a lenyomatanyagot hideg vízzel lehűtjük, ha ez már lehűlt, a beteg száját nyittatjuk és himbáló mozdulatokkal a gyűrűt a lenyomattal együtt eltávolítjuk. Ha a beteg helyes occlusióban harapott össze, úgy a lenyomaton a cavitások negativján kívül az antagonisták hara­pását is megkapjuk. A 2. ábrán az újezüst gyűrűt látjuk a bevezetés­ben említett formájában. Könnyen belátható, hogy eme eljárás szerint, úgy a rágó­felületekről, mint a fog nyakán lévő cavitás-szélekről egy tökéletesen pontos negatívot kapunk. A lenyomatanyag kézzel való benyomása által már egy elég pontos mintát kaptunk, úgy ennek pontosságát még csak növeljük, ha a fogsorokat záratjuk, mivel az antagonisták erős nyomása következtében a lenyomatanyag túlérő gingivalis részei a fognyakról eltolatnak és a cavitások szélei még markánsabban jelennek meg a negatívban. Ezen methodussal legtöbbször eredményt érünk el, kivéve olyan eseteket, hol túlhosszú és bunkós fogakkal van dolgunk. Ilyen esetekben a merev masszával töltött gyűrű levétele nehézségeket okoz. Ezek a nehézségek is könnyen leküzdhetők, ha levétel előtt az újezüst gyűrűt egy koronggal átvágjuk, miáltal a lenyomatanyag támasztéka bizonyos mértékben meglazítható. Ezen a helyen még különösen hangsúlyozni kívánom, hogy az újabb időkben annyira használatos félkoronák mintázásához ez az eljárás kitünően használható. Egy gyűrűvel képesek vagyunk egy egész sorozat, egy­mással határos ilyen koronát előállítani. Lenyomatanyagul minden használatban levő lenyomatanyag alkalmas, különösen előnyt tulajdonítok az S. S. Withe Impression Tray Compound lenyomatanyagnak, mely különösen ezen célnak meg­felelő és jó eredményeket ad. Az így elkészült lenyomat a gyűrű eltávolítása után most már ki lesz öntve, a cavitásrészek amalgámmal vagy legújabban Kryptex-el (S. S. Withe), vagy más hasonló készítménnyel megtömve, az ellen­­harapás márványgipsszel kiöntve és mindkettő az articulatorba állítva. Most a betétek Taggart-viasszal való kimodellirozása és öntése következik. Az így készült öntvények mindjárt a bepróbálásnál tökéletes szélizáródást kell, hogy adjanak, úgyszintén a rágófelületeken mini­mális korrektúrával tökéletes articulatiót, Az inlayk a modellen Yulcarbo-korongok által csiszolandók és pedig úgy, hogy a korong mindig az aranybetét felől az amalgam széle felé rotáltassék. Ha két approximalisan fekvő inlayről van szó, úgy az amalgamfogak lombfürésszel egymástól elválasztandók és így minden egyes aranyinlay külön-külön, mint említve volt, csiszolandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom