Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-01 / 1. szám

42 Louis Ottófy (St.-Louis) : Fifty years in Dentistry, (Ötven év a fogászatban.) 1877—1927. Füzet, 16 oldal. Kalandos magyar sors! Ottófy Lajos Budapesten született, 1860-ban. Apja orvos volt és 1874-ben családjával kivándorolt Amerikába. Lajos gyógy­szerészhez került inasnak, majd droguistasegéd lett. Ezen a réven került össze a gyógyítási mesterséggel, hogy azután végleg ennek szentelje magát. Fogorvos lett és 1879-ben, atyjával társulva, St.-Louisban kezdi meg gyakorlatát. De, úgy látszik, nyugtalan cigányvér csörgedezett ereiben, mert ötvenéves műkö­dése egy folytonos vándorlás Amerikán, majd Japánon keresztül, míg végezetül napjainkban ismét visszakerül oda, ahonnét elindult életpályájára: St.-Louisba, ott töltendő pihenésben életestéjét.­Mindenütt nagy tevékenységet fejtett ki : szervezett, Irt, tanított, gyó­gyított. Közben ráért arra is, hogy postamester, közjegyző, békebíró legyen. Ma honoris causa orvostudor is és az amerikai fogorvosi kar egyik leg­tekintélyesebb tagja. Nekünk, magyar fogorvosoknak ebben a szépívelésű és sikerdús magyar sorsban van, aminek örülünk, de van olyan' is, amire sajnálattal gondolunk. Örülünk annak, hogy magyar rögből sarjadt fiú kint, a nagyvilágban os éppen a fogászat klassikus hazájában, Amerikában, mint fogorvos, a leg­magasabb csúcsra tudott érni. Sajnálattal gondolunk pedig arra, hogy ez a magyar ember, aki chrono­­logiai biographiájában arra is hivatkozik büszkén, hogy 1'867-ben látta I. Ferenc József magyar királlyá koronáztatását, hosszú és viszontagságos pályáján nem keresett bensőbb kapcsolatot a magyar fogorvosi karral és tudománnyal. Mindazonáltal szeretettel üzenjük az óhazából messze idegenbe szakadt testvérünknek, hogy nemcsak politikailag, hanem tudomány és nevezetesen a fogászati tudomány szerint is: El nemzet e hazán . .. Salamon. Dr. A. Maralt: Kísérletes vizsgálatok pulpitiseknek a Schröder­­féle gyökértöméssel való gyógyítását illetőleg. -— Deutsche. Zahn­­heilkunde, 70. szám. Thieme kiadása, 4° alakú, 40 oldal, 42 ábrával. Ara 4.80 márka. Alapos irodalmi felkészültséggel és kísérletekkel bőven bizonyított kö­vetkeztetés, mely a Schröder-féle gyökértömő módszer sokat dicsért előnyeit mélyen leszállítja. Száras, kihúzott fogakon vizsgálja a kovasavas metliylester diffusio­­képességét és azt találja, hogy ez korántsem ideális. A gyökércsúcs nem víz­hatlan, csak ha sikerül az anyagot odáig felvinni. 36 emberi fogat a betegen vizsgált meg klinikailag és eszerint teljesen jó eredményt csak 46%-ban ért el, míg 32%-ban az eredmény tökéletlen és 22%-ban teljesen rossz. Gyönyörű szövettani metszeteken, melyeket úgy állati, mint emberi fogakból készít, mutatja be a periapicalis tér- és gyökértömés hibáit, valamint előzőleg schema­­tikus rajzok egész sora érzékíti a finomabb észleleteket. Az egész munkát exakt, objectiv adatok logikus csoportosítása és alapos átgondolás jellemzik, úgyhogy önkéntelenül elfogadjuk végkövetkeztetéseit, melyek szerint: 1. a Schrö­der-féle eljárás előírás és a szükséges asepsis mellett végezne, a gyökeret ugyan képes csíramentessé tenni, de: 2. miután erős protoplasma-méreggel dolgozik, az apex-körüli szöveteket izgatja és így lobot idézhet elő és 3. a re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom