Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-02-01 / 2. szám
134 Könyvismertetés és lapszemle. Rovatvezető : Landgraf Ervin dr. Prof. Walkhoff : Mein System der medikamentösen Behandlung schwerer Erkrankungen der Zahnpulpa und des Periodontiums. 127 oldal, 62 ábra. Hermann Meusser, Berlin, 1928. Ára díszes vászonkötésben 11.60 márka. A nyugalomba vonuló öreg Walk hoff még egyszer összefoglalja rendszerét a fogbél- és gyökérhártyalobos fogak gyógyszeres kezeléséről, hogy szembeszálljon. a divatos sebészi eljárásokkal, hogy amazt részletesen kifejtse, megvédte és a szakemberek figyelmébe ajánlja. A könyv ebben a tekintetben egyszersmind vitairat az amerikai oral-sepsis túlzott tanával szemben és tanuságtétel a régi fogconserváló felfogás mellett. Walkhoff alapgondolatai: 1. A gyökéresatornát mechanikailag feltárni; 2. erősen antiseptikus, de puhánmaradó anyaggal kitömni; 3. a fogbélüregbe hosszú ideig és távolható antiseptikus depot-t elhelyezni. Gyökérhártyalobok esetén ezekhez közelvinni az antiseptikus anyagot, granulománál azt ebbe be, illetőleg még tovább a sipolyjáraton keresztül fecskendezni. A gyógyszer, melyet WalTchoff erre a célra használ és ajánl : a chlorphenolchamphormenthol-keverék és a thymol-menthol-oldat. De sohasem szabad ez anyagokat vattaszálon a gyökéresatomába vinni, hanem ebbe fecskendővel befecskendezni. Gyökértömőanyagul pedig szolgál a föntebb említett első keverék jodoformmal pasztává gyúrva. Wallchoff mellett szól az ő 45 éves tapasztalata, nagy elméleti és gyakorlati tudása, alapossága, megfontoltsága és lelkiismeretessége; objectiv bizonyítékként pedig a közölt röntgenképek, melyek nagyon szépen mutatják az e gyógyszeres eljárással kigyógyított granulomákat. Érdemes e könyvvel behatóan foglalkozni és azt hiszem, aki elmélyül a szerző gondolatmeneteibe és híven követi tanácsait, sok esetben eredményesen fog kezelni súlyosan megbetegedett fogakat. Sálamon. E. Schreier (Wien) : Ein Tag am Operationsstuhl. 91 oldal, 8 ábrával. Hermann Meusser, Berlin, 1927. Ára vászonban 6.50 M. Schreier bécsi kartársunk e kis könyvben újból lándzsát tör a több mint 30 évvel ezelőtt általa bevezetett kalium-natrium gyökércsatorna-kezelés mellett. Sikereit az eljárással készségesen elhisszük, de viszont nem lehet tagadni, hogy mások más módszerekkel szintén érnek el sikereket. Ezért a szerző egyéni szempontjából fájdalmas lehet, hogy módszere, melynek chemiai postulatuma (a gyökércsatornában lévő szerves anyagok elszappanosítása) helyes, nem tudott általánosabb alkalmazásra találni, de viszont nem lehet az orvosoknak rossz néven venni, ha más — nekik kedvesebb, egyszerűbb vagy könnyebb, sőt akár ellenkezőleg, nehezebb vagy komplikáltabb eljárásokat követnek — föltéve, hogy ezek eredményesek a beteg, illetőleg a betegség szempontjából.
