Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-02-01 / 2. szám

119

statistikát betegségi okok kikutatására. Véleménye szerint a caries subjectiv megítélése helyett, objectiv exact mértékre van szükség, mely állítását az eddigi statistikák céltalan és eredménytelen volta tökéletesen igazol. A caries indexe megállapítására az vitte, hogy összefüggést talált a quant, és qual. mérhető szuvasodás és a szervezet állapota között. Vagyis egy fogazat jelenlegi, illetve a múlthoz viszonyított állapotából következtet más általános testi megbetegedésekre. Ezzel a szájbeli lelettel az általános gyógyászatot szolgálja. A eariesindex nem vezet bennünket közelebb a caries aetiologiájához és ezzel egyúttal a caries prophylaxisához. De meg, mint módszer is nehézkes, mert túlságosan komplikált és oly nagy precizitással dolgozik, ami 10—100 ezer fogazat vizsgálatánál kimondhatatlan munkát követelne.

Ha a teljesen ép szájat 0% cariosusnak veszem, a caries által teljesen tönkrement (hiányzó, vagy gyökér) fogazatot 100%ban cariosusnak tekintem, akkor, lekerekítve, a fogazat egy-egy fogának elvesztésével (hiányzó, vagy gyökér) 3%-kal válik cariosusabbá, 1%-kal romlik a fogazat ha kisfokú a caries, 2%-kal pedig akkor, ha a caries mélyreható, amit a fogbél, vagy a gyökérhártya megbetegedésével mérek. Ekként megállapíthatjuk minden fogazatra egyénenként a caries fokát százalékokban. A nyert eredményeket rovatokba osztom:

Kor

lOOo/o

90«/o

800/,

70°/o

60o/o

500/0

o

o

o"

30«/«

20«/«

10•/«

0«/,

Gyermek-14-ig

serdülő

14-21

felnőtt

21-24

idős

40—

Nem 100%

90«/,

•

©

O

00

70«/,

60%

50«/«

4»

o

o

30«/«

20»/,

10«/.

0%

...... I

Férfi

Nő

s. i. t.

Így megkapom, hogy a vizsgálat anyagból egy aetiologiai különbséggel hány százalék jut az egyes szúvassági fokokra. Ugyanígy, — mint a kornál és a nemnél, — járhatunk el a faj, különböző testi betegségek, hereditás, nyál, zománcbeli differentiák, stb. lényeges factorok-okozta különbségek összehasonlításánál.