Fogorvosi szemle, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1927-02-01 / 2. szám
113 amely a testében volt, már pedig a háborús golyóért nem felelt senkisem, de a betörött tűnek előidézőjét ismeri a beteg és ki tudja, mikor lép fel vele szemben, bár jogtalanul, kártérítési igényeivel. A betörött tűnek egyik kellemetlen következménye a phlegmone, mellyel veszedelembe kerül a beteg. Tudjuk a garat phlegmoneról, ha sülyednek, még halálos kimenetelűek is lehetnek, ezt a rettenetes következményt pedig mérlegelve, ugyancsak arra az eredményre jutok, hogy minden betört tűt rögtön el kell távolítani és nem értek egyet például Prof. Hermann Euler azon cikkével sem, melyben azt mondja: „Jod-Strich, saubere Fingernägel und sterile Kanüle vorausgesetzt, kann man die Nadel ruhig sich selbst überlassen, wünschenswert ist allerdingst dabei, das der Patient von dem Abbrechen der Kanüle nichts weis“. Az első rész már csak azért sem állja meg a helyét, mert maga a száj, ahol a tűt átvezetem, tele van baktériummal, mert sebészileg a szájban nem képzelhető el teljes bacteriummentesség. Euler második kikötése, hogy a betegnek ne mondjuk meg az őt ért balesetet, talán orvosethikai szempontból is kifogásolható, de mindenesetre azt a látszatot kelti, hogy az orvosnak titkolnivalója van és ha a beteg mástól tudja meg ezt a titkot, jaj lesz annak az orvosnak, pedig szerintem a legtöbb esetben nem az orvos a hibás, hanem az eszköz, illetve az eszköznek a silánysága. Most már mérlegeljük sebészi szempontból az esetet. Eszembe jut H. Fründ egy cikke „Fremdkörper und Fremdkörperbestimmung“, amelyen az eltávolítás indikátiójáról is beszél és többek között azt mondja, mérlegelnünk kell először azon nehézségeket és veszélyeket, melyeket az idegen test előidéz, másodszor mérlegelnünk kell azon nehézségek és veszélyek nagyságát, melyekkel az idegen test eltávolítása jár. Az első pontra már megfeleltem, a másodikra csak azt mondhatom, hogy eddig minden mandibuláris injektiónál betörött tűt eltávolítottam, az eltávolítás után a beteg minden esetben meggyógyult. Ez azonban feltétlen anatómiai ismeretet, kellő sebészi és főleg idegentesteltávolítási gyakorlatot igényel. Ezekenkívül nagy türelem is kell az ilyen tű eltávolításához. A minap végeztem ismételten ilyen Fischer-tü eltávolítást és mivel a baleset után csak nehány nappal kaptam a beteget, már kissé nehezebb volt a műtét. Minden esetben a rámetszés a tű beszúrási helyén történik. Ha praeparálással célt nem érünk és mivel Röntgen-ernyő alatt sem dolgozhatunk részben a tű vékonysága, részben pedig a lágyrészen és a csont zavaró hatása miatt, kény-